Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. Összefoglaló jelentés (1989-2004). A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig. 2. kiadás - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
László Béla: A magyar oktatásügy
238 László Béla 3.5.2. Magyar nyelvű felsőoktatás Szlovákiában A rendszerváltásig Szlovákiában két helyen volt magyar nyelvű felsőoktatás. A pozsonyi Comenius Egyetemen a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék képezett magyar nyelv és irodalom szakos tanárokat, ahol a másik tantárgy oktatása már teljesen szlovák nyelven folyt. A másik hely a nyitrai Konstantin Egyetem (és jogelődjei: a Pedagógiai Kar, Pedagógiai Főiskola), ahol alsó tagozatos tanítókat, valamint felső tagozatos és középiskolai tanárokat képeztek a magyar tannyelvű iskolák részére különböző szakpárosításokban. 1974-ig a képzés az igényeket ki tudta elégíteni, de az azt következő 15 évben a magyar nyelvű képzés már csak korlátozott formában létezett. A rendszerváltást követően a nyitrai magyar nyelvű felsőoktatás rövid időn belül újból olyan szintre jutott, hogy teljes egészében biztosítani tudta a magyar iskolák által igényelt tanítók és tanárok képzését. A tanárok száma egy év alatt 30-ról 60-ra, a hallgatók száma öt év alatt 120-ról 730-ra nőtt. A magyar nyelvű oktatás mértéke a tanszékek magyar nemzetiségű tanárainak számától függött. Ettől kezdve Nyitrán a magyar tanító- és tanárképzés terjedelme csak a jelentkezők számán múlt. A rendszerváltást követően a szlovákiai felsőoktatási intézményekben az említett két helyen kívül csak a besztercebányai Bél Mátyás Egyetemen indult kis létszámú hallgatóval 1998-ban magyar fílológusképzés.94 A három államilag finanszírozott intézményben összesen 500-600 között mozog a nappali tagozatos hallgatók száma és 200-250 között a levelező (extern) képzésben részt vevő hallgatók száma. Ezek a hallgatók vesznek részt a magyar vagy részben magyar nyelvű felsőoktatási képzésben. Domináns helyet foglal el közöttük a nyitrai Konstantin Egyetem, ahol pl. a 2002/2003-as akadémiai évben 419 nappali tagozatos és 212 levelező (extern) képzésben részt vevő hallgatója volt a magyar szekciónak. (Nyitrán az 1995/1996-os akadémiai évben a magyar szekció nappali tagozatos hallgatóinak száma 619 volt, a legtöbb a magyar szekció története során). A nyitrai magyar tanító- és tanár képzésben 1990 és 2003 között közel 1400 hall gató szerzett egyetemi diplomát. Szlovákiában az állami finanszírozású, há rom helyen folyó magyar nyelvű képzésen ki vül Magyarország és a magyarországi felsőok tatási intézmények támogatásával folyamato san több helyen is elkezdődött a magyar nyelvi felsőoktatási képzés. Ezeket négy kategóriábí sorolhatjuk a képzés formája és finanszírozási szempontjából. 1. Ezek közül önálló, saját képzési rendszerrel, infrastruktúrával csak a komárom Calvin J. Teológiai Akadémia rendelkezett. Aí 1992-ben indult magyar nyelvű képzés programja azonban csak református teológusképzésre és az egyház igényeinek megfelelő szakemberek képzésére terjedt ki. Ezek diplomád csak az egyház ismerte el. 2. 1992-től magyar nyelvű levelező kihelyezett képzéseket indított a sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola Kassán (megszűnőben), a soproni Benedek Elek Óvónőképző Főiskola, a Budapesti Kertészeti Egyetem kecskeméti Kertészeti Főiskolai Kara és a győri Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola Komáromban Komáromi Városi Egyetem (Schola Comaromiensis) néven. Az eltelt tíz év alatt bebizonyosodott, hogy ezek nem alkalmasak arra, hogy Szlovákiában akkreditált tanulmányi programokat indítsanak, és a működésükhöz szükséges szlovákiai törvényes keretek is hiányoznak.,s E három levelező képzésben a hallgatók száma 300^100 között mozog, és eddig 550-600 hallgató végzett (Sopron 150, Győr 250, Kecskemét 150).96 3. A magyar nyelvű felsőoktatás bővítésének második hulláma és az előzőektől eltérő formája a kilencvenes évek második felére tehető. A budapesti Gábor Dénes Főiskola 1999- ben Kassán és később Diószegen indított levelező képzést, a Tatabányai Modem Üzleti Tudományok Főiskolája pedig Dunaszerdahelyen nyitott főiskolai (Be.) szintű nappali tagozatos képzést. E képzések költségtérítésesek, az oktatási központok gazdasági alapon működnek.97 Az ezekben megszerzett diplomák Szlovákiában Be. szintnek felelnek meg.
