Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. Összefoglaló jelentés (1989-2004). A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig. 2. kiadás - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
László Béla: A magyar oktatásügy
A magyar oktatásügy 235 magyar hallgató, hiszen ezzel a magyar nyelvű felsőoktatás fejlesztésének lehetőségei, feltételei is felszínre kerülhetnek. A magyarok által lakott területekhez közeli városok (Pozsony, Nyitra, Kassa) egyetemein tanul a magyar fiatalok közel 94%-a (33. táblázat). E három városban gyakorlatilag valamennyi tanulmányi szakot lehet tanulni. Az elmúlt 13 évben azonban voltak olyan változási tendenciák, amelyekkel a magyar nemzetiség szempontjából érdemes foglalkozni. 1990 óta magasan a legnagyobb diákszám-növekedés Nyitrán volt, ahol a hallgatók száma 662-ről 2002-ben 1447-re, tehát 785-tel, azaz 118,58%-kal nőtt. Nyitrától lényegesen lemaradva következik Pozsony 471 hallgatóval (30,01%-os növekedéssel), majd Kassa, ahol a hallgatók száma 232-vel, vagyis 57,28%kal nőtt a jelzett időben. Ismeretes, hogy a pozsonyi Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelv és irodalom szakos képzésén kívül Szlovákiában csak a nyitrai Konstantin Egyetemen (UKF) folyik magyar nyelvű felsőfokú képzés. Ez teszi a nyitrai felsőoktatást vonzóvá a magyar nemzetiségű fiatalok számára. A magyar nyelvű oktatás külső hatalmi eszközökkel való befolyásolásától, korlátozásától függően változik a nyitrai magyar hallgatók száma is. Ezzel magyarázható a hallgatói létszámnövekedés a Konstantin Egyetemen 1995-ig. Az ezt követő hároméves időszakban a Pedagógiai és a Bölcsészettudományi Karon megszüntették a magyar nyelvű tanárképzést a magyar iskolák részére, a hallgatók számának növekedése megállt, sőt csökkent is, holott ebben az időszakban szinte minden egyetemen, egyetemi városban fokozatosan nőtt a magyar hallgatók száma. Az 1999-es rektorváltást követő időszakban a lényegesen megváltozott egyetemi politika újból gyors, jelentős magyar hallgatói számnövekedést eredményezett a Konstantin Egyetemen, s ezzel Nyitrán is. Ez tehát azzal magyarázható, hogy az egyetemen megszűntek a magyar tanító- és tanárképzést korlátozó intézkedések és körülmények. A magyar alap- és középiskolák részére gyakorlatilag valamennyi tantárgy oktatására meghirdeti az egyetem a felvételit. Ezenkívül a Konstantin Egyetemen lényegesen bővültek a nem tanári szakok választásának lehetőségei is. Azt, hogy a nyitrai, ill. nyitrai magyar nyelvű felsőoktatás szakmai, tudományos bázisát a szlovákiai magyarság hogyan tudja kihasználni saját felsőfokú képzésének fejlesztésére, most már - és 2004. május 1-jétől még inkább - csak tőle függ. A magyar nemzetiségű hallgatók számát és részükre a tanulmányi programok választási lehetőségét tekintetve Szlovákiában a legdinamikusabban fejlődő egyetem a Nyitrai Konstantin Egyetem. Pozsony az egyetemi oktatás, a tudományos, kutatói kondíció tekintetében főváros jellegéből adódóan is magasan felülmúlja a többi várost. A pozsonyi és kassai egyetemeken a magyar nemzetiségű hallgatók számának emelkedése az utolsó három évben megállt. 1999 és 2002 között a szlovákiai magyar hallgatók számának növekedése szinte teljes egészében a Konstantin Egyetemre tevődött át. A legtöbb magyar hallgató (1898) azonban még mindig pozsonyi egyetemeken tanul, ezt követik 1447 hallgatóval a nyitrai egyetemek, és tőlük leszakadva Kassa, ahol 2002-ben 637 magyar hallgató tanult (33. táblázat). A karokon a hallgatók számát azért érdemes figyelni, mert az oktatás és annak szervezése ott folyik. Ha valamelyik karon a hallgatók száma elég nagy, ott a nyitrai tagozatos modell mintájára akár a magyar nyelvű előadásokat, oktatást is meg lehet szervezni. Mintaként a 34. táblázatban feldolgoztuk azon karok hallgatóinak számadatait, amelyeknek több mint 100 magyar nemzetiségű hallgatójuk van. A kiválasztott években összesen 21 ilyen egyetemi kart találtunk, és valamennyi évben az első tíz között helyezkedett el a Konstantin Egyetem három kara (Természettudományi Kar, Bölcsészettudományi Kar, Pedagógiai Kar), a Szlovák Műszaki Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai, ill. Építészeti Kara, valamint a Šafárik Egyetem Orvostudományi Kara. Tíz karon valamennyi figyelt évben 100 fölött volt a magyar hallgatók száma. Ezek a karok megérettek arra, hogy magyar nyelven is szervezzenek hallgatóik számára előadásokat. Természetesen ez magyar tanárok és az ő kezdeményezésük nélkül nem megy (34. táblázat).
