Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. Összefoglaló jelentés (1989-2004). A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig. 2. kiadás - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
László Béla: A magyar oktatásügy
236 László Béla 33. táblázat A magyar nemzetiségű hallgatók számának alakulása Szlovákia némely egyetemein és egyetemi városaiban 1990-2002 kôzôtť“ Magyar nemzetiségű hallgatók 1990 1991 1995 1996 1998 1999 2000 2001 2002 UK 680 687 666 674 626 687 706 683 730 STU 524 415 766 838 912 895 891 850 796 EU 192 246 267 283 333 350 333 319 332 VŠMU 18 24 28 24 27 27 31 32 29 VŠVU 13 9 13 13 16 13 13 13 11 Pozsony 1 427 1 381 1 740 1 832 1 914 1 972 1 974 1 897 1 898 UKF 413 467 802 768 662 670 733 870 1043 SPU 249 231 249 275 349 434 448 400 404 Nyitra 662 698 1 051 1 043 1 011 1 104 1 181 1 270 1 447 UPJŠ 107 124 175 208 190 213 248 253 279 TUK 264 228 328 331 381 443 442 481 323 UVL 34 29 21 14 24 25 33 41 35 Kassa 405 381 524 553 595 681 723 775 637 PU 41 54 58 46 223 Eperjes 41 54 58 46 223 Ezek összesen 2 494 2 460 3 315 3 428 3 561 3 811 3 936 3 988 4 205 Többi 84 70 130 140 167 191 209 218 275 Szlovákia 2 578 2 530 3 445 3 568 3 728 4 002 4 145 4 206 4 480 UK - Comcnius Egyetem (Pozsony); STU - Szlovák Műszaki Egyetem (Pozsony); EU - Közgazdaság-tudományi Egyetem (Pozsony); VŠMU - Zeneművészeti Főiskola (Pozsony); VŠVU - Képzőművészeti Főiskola (Pozsony); UKF - Konstantin Egyetem (Nyitra); SPU - Szlovák Mezőgazdasági Egyetem (Nyitra); UPJŠ - Pavol Jozef Šafárik Egyetem (Eperjes); TUK - Műszaki Egyetem (Kassa); UVL - Állatorvosi Egyetem (Kassa); PU - Eperjesi Egyetem (Eperjes) 3.5. A magyar nyelvű felsőoktatás és felsőoktatási intézményeinek kialakulása 3.5.1. A magyar nyelvű felsőoktatás és az európai trendek Már az 1950-es évektől történtek kísérletek a nagyon heterogén európai felsőoktatás összehangolására, harmonizálásra. Ezek közül kiemelkedik az Európai Kredit Átviteli Rendszer (ECTS) kidolgozása, valamint az európai egyetemek rektorai által Bolognában 1989-ben aláírt és kibocsátott Magna Charta is, melyben az aláírók többek között már a tanárok, diákok mobilitása, a vizsgák, végzettségek kölcsönös elismerése mellett szálltak síkra. Jelentős előrelépést jelentett az 1997-ben Lisszabonban megkötött európai szintű egyezmény is, melynek dokumentumait az Európa Tanács és az UNESCO készítette el. Az európai felsőoktatás harmonizálása tekintetében áttörést jelentett a Sorbonne-i Nyilatkozat. Ebben Franciaország, Németország, Olaszország és az Egyesült Királyság oktatási miniszterei, a Sorbonne alapításának 800. évfordulója alkalmából Párizsban tartott találkozójuk alkalmával felhívással fordultak az egyetemi világhoz a nyitott európai felsőoktatási térség létrehozására. Ezt követte talán a legjelentősebb, 29 európai ország oktatási miniszterei által 1999-ben aláírt egyezmény, a Bolognai Nyilatkozat, amely már a Sorbonne-i Nyilatkozat gyakorlati megvalósítását tartalmazza és irányozza elő. Prágában 2001-ben már 32 ország oktatási miniszterének értekezletén értékelték a Bolognai Nyilatkozat által megjelölt hat lényeges területen elért eredményeket, és további felsőoktatási területre is kitértek.1,2 Nem véletlen, hogy a felsőoktatási rendszerek harmonizálásának folyamata egybeesik az Európai Unió újabb bővítésének utolsó szakaszával. Valószínűleg az sem véletlen, hogy éppen ebben az időszakban nyílnak lehetőségek a
