Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. Összefoglaló jelentés (1989-2004). A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig. 2. kiadás - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
László Béla: A magyar oktatásügy
234 László Béla szerinti megoszlása mindvégig eltér az országos megoszlástól. A magyar nemzetiségű hallgatók körében az egyetemi szakok hallgatói mindig nagyobb arányban vannak, mint Szlovákia összes hallgatói között. A nagy diákszámú egyetemi és műszaki irányzatoknál 1990 és 1999 között egymáshoz közeledő volt a fejlődési tendencia. Az egyetemi szakoknál az 1990-es 11,36%os eltérés 1999-re 2%-ra csökkent, de úgy, hogy mindvégig a magyar nemzetiségű hallgatóknál volt magasabb a részesedése. A várt teljes kiegyenlítés azonban nem következett be, mert az egyetemi szakokra járó magyar nemzetiségű hallgatók száma ettől kezdve ellentétes irányú gyors emelkedést produkálva 2002-re már az összes magyar nemzetiségű hallgatók 54,13%-át tette ki, 10,81 %-kal meghaladva a 43,32%-os országos részesedési arányt. Ennek a hirtelen fejlődési irányváltásnak az okait a részletekben találjuk meg. Az egyetemi szakok magyar hallgatói számának növekedéséhez mindenekelőtt a nyitrai Konstantin Egyetem tanárképzése járult hozzá 373 diákkal, valamint az Eperjesi Egyetem tanárképzése 167 diákkal. Ez is bizonyítja, hogy a szlovákiai magyarság részéről 1999 óta nagyobb az igény a magasabb iskolázottság, műveltség elérésére. Az viszont, hogy ez az igény a humán tudományok irányában mutatkozik meg, nem kis mértékben az alap- és középiskolákban folyó oktatásra vezethető vissza. Talán nem elhamarkodott ezt a reáltantárgyak oktatásának színvonalában és formáiban is keresni. Hasznos volna mélyebb tudásfelméréssel, szociológiai kutatással felderíteni a vázolt fejlődési tendenciák igazi okait. Az elmondottaktól eltérő fejlődési tendenciákat fedezhetünk fel a műszaki irányzatok hallgatói számának változásai alapján. A műszaki irányzatok hallgatóinak a száma országos szinten - két kisebb kilengéstől eltekintve - 1990-től 2002-ig ugyan nem egyenletesen, de folyamatosan nőtt. Ez a hallgatói létszámnövekedés az összes hallgatók számának nagyarányú, 86,94%-os növekedésével szemben lényegesen alacsonyabb, csupán 28,56%os volt (29. táblázat). Országos szinten a műszaki irányzatok hall gatói az összes hallgatók 37,55%-át tették k 1990-ben, amely nem egyforma ütemben, dí 2001- re folyamatosan 28,95%-ra csökkent. 4 2002- es statisztikai adatok arra engednek következtetni, hogy ez a csökkenés megállt, és az elkövetkező években bizonyos mérsékelt növekedéssel lehet számolni. A statisztikai adatok azt is mutatják, hogy az egyetemi, de a közgazdaság: szakok terén is telítődik a piac, és a társadalom kezdi tudatosítani a váltás szükségességét. Az egyetemek az elmúlt évtizedben inkább az érdeklődés szerint fonnálták kínálataikat, nem pedig a társadalmi, gazdasági, piaci szükségletek szerint. A magyar nemzetiségű hallgatók esetében ennél jóval eltérőbben alakultak a belső arányok. A műszaki irányzatokon tanuló hallgatók az összes magyar nemzetiségű hallgatók 32,43%-át alkották 1990-ben, s ez 5,12%-kal alacsonyabb volt az országos aránynál, és az országos csökkenést nem követve 1998-ig 35,19%-ra nőtt, vagyis 4,39%-kal már az országos arányszám fölé emelkedett. Ennek okaira már az előzőekben kitértünk. Az ezt követő öt évben aztán újból meredeken lefelé ívelt a magyar műszaki hallgatók országos részesedése, és 2002-ben már csak 25,07%-át alkották, és ezen az arányszinten várható a hallgatói arányszám állandósulása. A magyar nemzetiségű hallgatók körében mindvégig alacsonyabb volt a közgazdasági szakok hallgatóinak százalékos aránya, mint országos méretekben, és a százalékarányok különbsége is nőtt az 1990-es 10,90 - 7,45 = 3,45%-ról a 2002-es év 5,86%-ára. Itt is látható (32. táblázat), hogy a műszaki, közgazdasági, mezőgazdasági szakok magyar hallgatói kisebb arányban járulnak hozzá az összes magyar hallgatók számához, mint az az országos adatokhoz mérten kívánatos lenne. 3.4.3. A hallgatók megoszlása városok, egyetemek, karok között A magyar nemzetiség felsőfokú művelődésének ösztönzése, segítése, támogatása szempontjából azt is meg kell vizsgálni, hogy mely egyetemeken, mely karokon tanul a legtöbb
