Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. Összefoglaló jelentés (1989-2004). A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig. 2. kiadás - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
László Béla: A magyar oktatásügy
226 László Béla inunkra ellentmondásos, az országossal ellentétes változási tendenciákat a magyar nyelvű, ill. a magyar nemzetiségűek középiskolai művelődése, vagy talán végre stabilizálódik, és az országos statisztikai mutatókhoz hasonló változásokat, fejlődést fogja követni? 3. A SZLOVÁKIAI MAGYAR FELSŐOKTATÁS 3.1. Bevezetés A csehszlovák, ill. a szlovák felsőoktatási rendszer a kezdettől fogva nem sorolható be sem a duális, sem a lineáris modellek közé. Egy sajátos felsőoktatás alakult ki, amelyre talán a legjellemzőbb fogalom az „egyszintű felsőoktatás”. A Magyarországon kialakult többé-kevésbé duális rendszer, a főiskolai és egyetemi szektor párhuzamos jelenléte és tapasztalata szemszögéből a szlovákiai rendszer nehezen értelmezhető és terminológiai zavarokat okozhat. A szlovákiai felsőoktatási intézmények nevében a közelmúltig a főiskola (vysoká škola) vagy egyetem (univerzita) megnevezés szerepelt függetlenül attól, hogy az intézmény a Magyarországon megszokott különböző szintű főiskolai vagy egyetemi képzésnek megfelelő diploma kiadására jogosult. Azok a szlovákiai felsőoktatási intézmények, amelyek korábban a főiskola nevet viselték, a kilencvenes években egyetemre változtatták nevüket, függetlenül a nemzetközi minősítési kritériumoktól. A csehszlovákiai magyar nemzeti kisebbségnek 1918-tól nem volt saját anyanyelvi felsőoktatási intézménye. Magyar nyelvű felsőfokú képzés csak a pedagógusképzésben volt. A szlovákiai felsőoktatási intézményeket hivatalosan öt kategóriába szokták sorolni. így a múltban és most is egyetemi, műszaki, közgazdasági, mezőgazdasági és művészeti képzést nyújtó felsőoktatási intézményeket különböztetnek meg. A felsőoktatási intézményekről 1990-ben elfogadott törvény a karok alapításának jogát a felsőoktatási intézményi tanácsok hatáskörébe helyezi, így a legkülönbözőbb karok jöttek létre, ezért a felsőoktatási intézményeket már nem lehet egyértelműen osztályoz ni az előző rendszer szerint. A fenti kategorizá ció most már inkább csak a karokra vonatkoz tatható, de a hivatalos ügyintézésben és a sta tisztikai adatokban az öt szakmai irányzat meg különböztetése továbbra is használatos.83 A felsőoktatást meghatározó legfontosabl jogkörök (intézmény létrehozása stb.) a prága központi föderációs törvényhozás hatásköréi tartoztak egészen 1990-ig. Az ekkor kialakult új föderációs államhatalmi átrendeződés már í felsőoktatás teljes decentralizációját jelenti a; ún. szövetségi államokra. Gyakorlatilag ettő kezdve beszélhetünk önálló szlovákiai felsőok tatásról a végrehajtás és 1993-tól (Szlovákia megalakulásától) a törvénykezés szintjén is. 3.2. Az egyetemi autonómia kialakulása Az 1989-es rendszerváltás előtti kommunisU pártállami irányítási formák közismertek. Egyetemi autonómia, akár akkreditáció ezen időszakban gyakorlatilag nem létezett. A felsőoktatás is ki volt szolgáltatva a pártállam hatalmi szerveinek. Csehszlovákiában nagyon gyorsan sikerüli törvényileg megalapozni a felsőoktatási intézmények autonómiáját, hiszen már 1990. július 1- jével hatályba lépett a 172/1990. számú felsőoktatási törvény (Zákon o vysokých školách), amely egyértelműen kimondja a felsőoktatási intézmények önkormányzatiságát, melynek szerkezetéről és tevékenységéről a törvénnyel összhangban és annak keretei között az intézményi önkonnányzat szervei döntenek ( 1 §, [2]). Annak ellenére, hogy az említett törvény nem tér ki az egyetemi önkormányzatiság, autonómia gyakorlásának — de más területek - részleteire sem, teljesen új helyzetbe hozta a felsőfokú intézményeket. E törvény többek között már rendelkezett az Akkreditációs Bizottság létrehozásáról és jogköreiről (17., 15. §), és teret biztosított a különböző szintű felsőfokú képzésnek (21. §). Az első, legalsó szint a baccalaureatusi (Be.), míg a közismertebb master helyett a tanulmányi szaktól függően magiszter (Mgr.), mérnöki (Ing.), orvosi, állatorvosi képzésben (MUDr., MVDr.) fokozatok megszerzését írja elő a törvény.
