Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. Összefoglaló jelentés (1989-2004). A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig. 2. kiadás - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
László Béla: A magyar oktatásügy
A magyar oktatásügy 227 Az 1990-ben elfogadott törvény rendelkezései már lehetőséget kínáltak az addigi egyszintű képzés helyett mind a duális, mind a liíeáris modell kialakulásához. Ennek ellenére a szlovákiai felsőoktatást a kilencvenes években ;sak az intézményeken belüli duális képzési formák kialakulásának lassú folyamata j ellenezte. Az eddig ismeretlen első szintű, baccaaureatusi képzési programokat túlnyomó többségben levelező (extern) képzési formában hirdették meg az intézmények, mivel ez tandíj beszedését tette lehetővé számukra. A kilencvenes évek elején az egyszintű felsőfokú képzésből eredően azok az intézmények, amelyek nevében nem szerepelt az egyelem (univerzita) szó, igyekeztek névváltással is deklarálni egyenrangúságukat. így 2002-ben Szlovákiában 16 felsőfokú intézmény nevezte magát egyetemnek. Ezenkívül még három művészeti irányzatú intézmény működik, melyek közül kettő megnevezésében a főiskola (vysoká škola), egy nevében az akadémia megnevezés szerepel (Képzőművészeti Főiskola, Színművészeti Főiskola, ill. Művészeti Akadémia). A további három állami intézmény közül kettő katonai akadémia, egy pedig rendőrakadémia. A 23. felsőfokú intézmény a Trencséni Magán Menedzser Főiskola. A magyarországi, de más államok felsőoktatási intézményeihez viszonyítva ezek a megnevezések bizony gyakran értelmezési zavarokat okoznak. 3.3. Felsőoktatás az európai integráció küszöbén A kilencvenes években a felsőfokú intézmények csaknem figyelmen kívül hagyták a már érlelődő folyamatokat, és nem tettek előrelépést a háromszintű lineáris képzési modell felé. A Sorbonne-i Nyilatkozattal felgyorsult az európai felsőoktatási rendszerek harmonizációja.84 Európa oktatási minisztereinek Bolognai Nyilatkozata és Prágai Nyilatkozata viszont Szlovákia törvénykezésében termékeny talajra talált, és 2002. április 1-jével.már életbe lépett a teljesen új szemléletet tükröző 131/2002. számú felsőoktatási törvény. E törvény biztosítja a jogi keretet ahhoz, hogy a felsőoktatási intézmények gyorsan, sikeresen alkalmazkodhassanak az új európai törekvésekhez, és egyenrangú, versenyképes tagjaivá válhassanak az Európai Felsőoktatási Térségnek. E törvény ide vonatkozó rendelkezései közül emeljünk ki néhányat!- A törvény rendelkezése alapján az eddig állami irányítású, a fentebb említett első 19 felsőoktatási intézmény ún. nyilvános egyetemmé vált. Ez többek között azt jelenti, hogy részben az állam eddigi szerepét egy új szerv, a Felügyelő Tanács veszi át, amely mindenekelőtt a most már nem állami vagyon kezeléséért felel, de betölti a társadalmi igények érvényesítését is az egyetemek hagyományos döntéshozó és végrehajtó szerveinek irányában.- A törvény a nyilvános felsőoktatási intézmények költségvetésének forrásául az állami támogatáson túl tíz további forrást jelöl meg. Az állami költségvetésből az egyetemek a fejkvótás normatív finanszírozási rendszer szerint részesülnek.- A szlovákiai felsőoktatás számára a törvény egységesen a tanulmányi szak, tanulmányi program és tanulmányi terv kategóriát vezeti be. Ezek közül a tanulmányi szakok rendszerét és azok tartalmát (jelenleg 353 szakot) az oktatási minisztérium felügyeli és regisztrálja azzal együtt, hogy megjelöli, milyen fokozaton lehet az illető szakot tanulni. A tanulmányi szakok alapján az egyetemek dolgozzák ki a tanulmányi programot a lineáris modell mindhárom szintjére, és ezeket kell az egyetemeknek akkreditáltatniuk.- A törvény előírja a háromfokozatú, háromszintű lineáris, egymásra épülő képzést és az éves 60 kreditpontos egységes kreditrendszert, mint amilyen az ECTS (European Credit Transfer System). Az említett törvény szerint 2004-re a felsőoktatási intézményeknek ki kell dolgozniuk (mindenekelőtt tartalmilag) az európai egyetemek programjával összehasonlitható tanulmányi programjaikat, és ezek szerint kell megindítani a képzést. Az európai felsőoktatási rendszerek harmonizálása tekintetében a szlovákiai felsőoktatás egy nem elhanyagolható előnnyel rendel
