Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. Összefoglaló jelentés (1989-2004). A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig. 2. kiadás - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)

László Béla: A magyar oktatásügy

A magyar oktatásügy 193 ipecifikus helyzetét, az 1990. augusztus 30-án íozott 393/1990. számú határozatával arra kij­elezte a minisztert, hogy készítsen jelentést a ,A nemzetiségileg vegyes lakosságú területek skolaügyének helyzetéről és fejlesztéséről és a ledagógusképzésről”.33 A jelentés 1990. december 13-ra készült el. Vz 1990 őszén folyó nyelvtörvényvita kiélezte i helyzetet a nemzeti kisebbségek iskoláit érin­­ő kérdések megítélésében is. Ha 1990 novem­­)erében a Matica slovenská nyelvtörvényterve­­:etét fogadta volna el a törvényhozás, akkor ninden bizonnyal a jelentés ajánlásai is mások ettek volna.34 A jelentés statisztikai adatai azonban vilá­gosan tükrözték a valós állapotokat. A jelentés ;zlovák-magyar nemzetiségileg vegyes lakos­­>ágú területnek nyilvánította az akkori közigaz­gatási rendszer 13 járását (a 38-ból), ahol [ 601 641 szlovák és 571 426 magyar nemzeti­ségű lakos élt. E 13 járás területén a szlovák, 11. magyar tannyelvű iskolák között a pedagó­gusok képesítését, az iskolák gazdasági helyze­­ét stb. illetően statisztikailag értelmezhető kü­­önbségek nem voltak. A jelentésből mi most a eglényegesebb részt emeljük ki, amely azok­­rak a gyermekeknek a számát adja meg, akik remzetiségüktől eltérő tannyelvű iskolákba jár­lak (esetleg kényszerülnek járni az anyanyelvi skola hiánya miatt). A 10 járásból beérkezett adatok szerint 434 szlovák nemzetiségű gyermek járt magyar óvo­dába, de 3469 magyar nemzetiségű járt szlovák ívodába. A 11 járásból származó adatok az ilapiskolás tanulók esetében 227, ill. 16 373 számban jelölik meg a magyar, ill. szlovák tan­­ryelvű iskolába járó, a másik nemzetiséghez :artozó tanulók számát. A középiskolás diákok közül 151 szlovák nemzetiségű jár magyar tan­nyelvű iskolába és 10 851 (44,35%) magyar nemzetiségű szlovák tannyelvű iskolába. A jelentésből többek között az a megállapí­tás is következik, hogy a szlovák tannyelvű is­kolába járó magyar nemzetiségű tanulók magas számának egyik oka a magyar tannyelvű isko­lák, osztályok hiánya. A jelentés a pedagógusok korösszetételével kapcsolatban megállapítja, hogy a magyar pe­dagógusok átlagéletkora 45 év, a szlovák peda­gógusoké pedig 43 év, tehát a magyar pedagó­gusok korösszetétele rosszabb a szlovák peda­gógusokénál. A jelentés nagy fontosságot tulajdonít a szlovák nyelv oktatásának mind a szlovák, mind a magyar tannyelvű iskolákban. A szlo­vák iskolákba járó más anyanyelvű gyermekek szlováknyelvtudásának javítása érdekében ki kell dolgozni a szlovák nyelv oktatásának kom­munikatív módszerét. A jelentés szükségesnek tartja a pedagógusok alkalmassági vizsgájának bevezetését annak érdekében, hogy megállapít­sák, a pedagógus alkalmas-e az iskola tanítási nyelvén való oktatásra. A jelentés készítői viszonylag korrekt mó­don értelmezték a statisztikai adatokat, de már nem jutottak el arra a felismerésre, hogy igaz­ságos, egyenlő esélyen alapuló ajánlásokat fo­galmazzanak meg a magyar, ill. a szlovák anya­nyelvű iskolai képzés számára. A jelentés bevezetőjében a Comeniustól származó idézet - mely szerint az anyanyelven való oktatás a legtermészetesebb és leghatéko­nyabb formája az oktatásnak - végül is nem je­lenítődik meg a záró ajánlásokban, és arra sem történik javaslat, miként lehetne biztosítani az anyanyelvi oktatást azon több ezer szlovák is­kolába járó magyar tanuló és diák számára, akik ezt igénylik. A jelentés alapján foganatosított intézkedé­sek lényegében négy területre irányultak:35 1. Az anyanyelven való oktatás lehetőségei­nek és feltételeinek megteremtése érdekében szükséges kidolgozni a nemzetiségileg vegyes lakosságú területeken az iskolák alapításának és működtetésének alapelveit (kizárva abból a szubjektív elemeket). 2. A magyar tannyelvű iskolák számára ki kell dolgozni és be kell vezetni a szlovák nyelv oktatásának új koncepcióját, beleértve az alsó tagozatos (1-5.) osztályokat is. 3. A szlovák iskolákban, ahol nem szlovák anyanyelvű tanulók is tanulnak, pedagógiailag átgondolt módon szükséges biztosítani a szlo­vák monolit nyelvi környezetet. 4. A pedagógusképzésben a szakok nyitása­kor és a jelentkezők felvételekor rugalmasan fi­

Next

/
Thumbnails
Contents