Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. Összefoglaló jelentés (1989-2004). A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig. 2. kiadás - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
László Béla: A magyar oktatásügy
194 László Béla gyelembe kell venni az egyes iskolatípusok igényeit. Az intézkedések közül a harmadiknak van észlelhetően negatív hatása a magyar nemzeti kisebbségre, hiszen a szlovák iskolákba járó magyar tanulók az iskolák területén már alig beszélhetnek magyarul, és ennek hatása az iskolán kívüli környezetre is kiterjed. Ezzel valójában a magyar anyanyelvű tanulók magyar nyelvi készségét gyöngítik, rombolják magyar identitásukat, és gyorsítják az asszimilálódásukat. A kormány elnökének írásos utasítására már 1990. december 27-re elkészül az oktatási, ifjúsági és sportminisztérium javaslata az iskolák alapításának és működtetésének elveiről a nemzetiségileg vegyesen lakott területeken (ezt 1991 januárjában hagyták jóvá a minisztériumban).36 Az ezen javaslat alapján készült dokumentum módszertani segédanyag formájában igyekszik egységesíteni és segíteni az iskolaügyi hatóságok munkáját a meglevő törvényes keretek között. Ezek a módszertani elvek nagyon részletesen kitérnek az iskolák alapítására és működtetésére a vegyes lakosságú területeken. A szlovák értelmezés szerint e dokumentum a szülők helyzetét könnyíti meg azzal, hogy három iskolatípus közül választhat gyermeke beíratása során. így például többek között a nemzetiségileg vegyes lakosságú területeken a tanulók számától és a szervezési feltételektől függően létre lehet hozni- önálló anyanyelvi iskolákat vagy olyan iskolákat, amelyekben a nemzetiség anyanyelvét oktatják,- olyan anyanyelvi iskolákat, amelyekben más iskola más tannyelvű osztályai vannak elhelyezve vagy olyan osztályok, amelyekben a nemzetiség nyelvét oktatják,- közös igazgatású iskolákat, amelyeknek különböző anyanyelven oktató osztályai vannak vagy olyan osztályok, amelyekben a nemzetiség nyelvét oktatják. Az itt kiemelt központi intézkedések mellett még további, a nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatását érintő iskolaügyi hatóságok által kiadott intézkedések is születtek, de ezek nem idéztek elő lényeges változást a kisebbségek oktatási rendszerében. Az 1990-1992 közötti évek a nemzetiségileg vegyes lakosságú területek iskolaügyi problémáinak jegyében teltek. E területeken a szlovák iskolák és tanulók hátrányos helyzete nem igazolódott be. Az egyenlő esélyek hangoztatása mellett sem jutottak el az iskolaügy irányítói a nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatását szolgáló egyenlő feltételek kialakításának szükségességéhez annak ellenére, hogy nyilvánvalóvá vált a nemzeti kisebbségek anyanyelvi iskolai hálózatának foghíjassága, a nemzetiségek kizárása az őket érintő oktatási ügyek intézéséből és a kisebbségek anyanyelvi oktatásának háttérbe szorítása. A nemzetiségileg vegyesen lakott területek oktatási ügyeivel kapcsolatos döntések gyakorlatilag nem változtatták meg az iskolák rendszerét - más tannyelvű kihelyezett osztályok nem jöttek létre említésre méltó számban, új vegyes igazgatású iskolák sem alakultak (néhány szakiskolától eltekintve), a meglevők sem alakultak át vegyes igazgatásúakká, de olyan osztályok sem jöttek létre, amelyekben csak a kisebbségek nyelvét oktatták volna. A koncepció lényeges hatás nélkül már korábban teljesen kifulladt. A minisztériumban létrehozott főosztály 1992-től többek között a nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatását és nyelvhasználatának korlátozását célzó intézkedések kidolgozásával foglalkozott. A nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatási problémáinak ügyeivel hatóságilag érdemben nem foglalkoztak. Ennek következtében a nemzetiségek anyanyelvi oktatásának fejlesztése előtt beszűkültek a lehetőségek, s ennek következményei máig is érzékelhetőek, amint azt a későbbiekben látni fogjuk. 2.1.3. Alternatív oktatás és kétnyelvű bizonyítványok Az 1991 januárjában jóváhagyott és az előző részben részletezett dokumentum („Iskolák alapításának és működésének elvei a nemzetiségileg vegyes lakosságú területeken”37) még lényegében a szülők választására bízza, hogy milyen típusú iskolába, osztályba íratják be gyermeküket. A szlovákiai magyar társadalom egyértelműen elutasította e dokumentum célki
