Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. Összefoglaló jelentés (1989-2004). A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig. 2. kiadás - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)

Hamberger Judit: A Magyar Koalíció Pártja a szlovák kormányban

112 Hamberger Judit témát nem nyitja meg. A másodikban megnyi­tották a kárpótlások kérdését, de a koalíciós partnerek ezt nem támogatták. így követelmé­nyétől elállt ugyan, de ezúttal nem foglalta be a koalíciós szerződésbe azt, hogy nem fogja újra felvetni e kérdést. A koalíciós pártok párt­programja ellenére az új kormányprogramban nem szerepel a területi-közigazgatási beosztás módosítása. Az MKP a 2002-es kormányprog­ramban egyetlen jelentős eredményt könyvel­het el, mégpedig a magyar egyetem kérdésé­nek megoldását. A két kormányprogram közötti különbség az MKP megerősödésének köszönhetően a kisebb­ségi témakörben való határozottabb, konkré­tabb megfogalmazásokban rejlik. Ezért ebben a témakörben remélhetőleg kevesebb lesz az el­térő értelmezés a második ciklusban, mint az elsőben volt. A most érvényes, 2002-es kor­mányprogram ígéreteket tartalmaz a kisebbsé­gijogok szintjének javítására. A kormány köte­lezettséget vállalt, hogy előkészíti a kisebbségi törvény javaslatát, amely tartalmazza a kisebb­ségek kultúrájának finanszírozási szabályait is. Ezt azonban nem részletezi. A nemzetiségi kul­túra és iskolaügy területén konkrétumokat is vállalt, közöttük a Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájának konkrét megvaló­sítását. Ezt könyvében Bugár Béla - a koalíci­ós szlovák partnerek vonakodását érzékelve - újra meg újra követeli is.12 A 2003-as év kor­mányzati törvényelőkészítő munkálatai között szerepelt a kisebbségi törvény előkészítése, melynek határideje 2003 vége lett volna. E tör­vénynek, amely eddig nem készült el, az lenne a feladata, hogy „szabályozza a nemzetiségi ki­sebbségek jogi helyzetét, megfelelő jogi kör­nyezetet teremtsen nemzeti identitásuk fejlesz­tésére, és egyúttal meghatározza a nemzetiségi kisebbség jogi státusát”.13 Az MKP erős kor­mányzati helyzetének köszönhető, hogy a má­sodik kormányzati ciklusban a koalíció szlovák tagjai már nem tudták a négyéves ciklus máso­dik felére elodázni a kisebbségekre vonatkozó kötelezettségek teljesítésének határidejét. Ez nemcsak a magyar egyetemre, hanem a rádió és televízió önálló magyar szerkesztőségének felállítására is érvényes. A magyar egyetem létrehozása és finanszí­rozása a második kormányprogramban már konkrét időponttal, a választási ciklus első évé­vel (2003) szerepelt. Az első kormányzati cik­lusban az MKP a nyitrai egyetem magyar kará­nak megnyitásával szerette volna rendezni a magyar kisebbség felsőfokú anyanyelvi oktatá­sának problémáját, de ezt a koalíció többi tagja azzal utasította vissza, hogy külön kart nem kí­vánnak létrehozni. Az első kormányprogram csak már működő egyetemek keretében kíván­ta felállítani a kisebbségi oktatók utánpótlására szolgáló intézményt, de azok nem akartak ki­sebbségi kart létrehozni. A kérdést az MKP nyomására az első kormányzati ciklus utolsó évében vették napirendre. Szinte természetes, hogy nem is tudtak e kérdésben megegyezni. A nyitrai egyetem (és az Akkreditációs Bizottság) különféle szakmai és autonómiajogokra hivat­kozva állt ellen. Ebben az ügyben csak akkor döntött, amikor a második kormányzási ciklus­ban az MKP (már erősebb politikai befolyás­sal) a komáromi magyar egyetemet követelte ki a koalíció többi tagjától.14 A második kormány­zati ciklusban ezt a kérdést már meg tudták ol­dani, mégpedig úgy, hogy az Akkreditációs Bi­zottság halasztgató taktikáját kizárva parla­menti törvényt hoztak az egyetem alapításáról. A szlovák parlament tehát 2003 októberében elfogadta a magyar egyetem alapításáról szóló törvényt, így a kormány támogatásával Komá­romban három karral létrejött az a magyar egyetem, amelyen 2004 szeptemberében indul az oktatás. A nevesítetlen földek önkormányzati formá­jú megoldása az első ciklusban nem született meg, ezért a második ciklusban ez a kérdés az MKP politikai prioritásává vált. Az első ciklus­ban a Demokratikus Baloldal Pártja képes volt ezt a szándékot blokkolni, holott a kormány­­programban szerepelt a megoldás kötelezettsé­ge. Akkor e földeket az önkormányzatok igaz­gatása alá kívánták vonni, most, a második kor­mányprogram már ezzel kapcsolatban úgy fo­galmaz, hogy ezeket a földeket az adott önkor­mányzatok tulajdonába kell vonni (ami erő­sebb, mintha csak az igazgatásuk alá vonnák ezeket a földeket).

Next

/
Thumbnails
Contents