Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. Összefoglaló jelentés (1989-2004). A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig. 2. kiadás - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
Hamberger Judit: A Magyar Koalíció Pártja a szlovák kormányban
A Magyar Koalíció Pártja a szlovák kormányban 111 Az MKP a 2002-es választásból politikailag erősebben került ki. A koalícióban a második legerősebb párt lett (az előző ciklusban a harmadik volt). Míg az első kormányzati ciklusban 15 képviselője ült a parlamentben, a második ciklusban ereje és befolyása megnőtt, 20 képviselővel van jelen a legmagasabb szintű szlovákiai politikai életben. E megerősített pozícióból a második kormányzati ciklusban néhány, számára fontos pontot érvényesíttetett a közös kormányprogramban. 2002-ben meg tudta szerezni a számára fontos mezőgazdasági tárcát, ami miatt az első ciklusban oly heves ellentétei voltak a Demokratikus Baloldal Pártjának agrárminiszterével. Az MKP a második Dzurinda-kormányban a mezőgazdasági tárca mellett ismét azokat a tárcákat kapta, amelyek szlovák felfogás szerint nem a stratégiai fontosságúak közé tartoznak. Az első ciklusban olyan tárcákat kaptak meg, amelyek a szlovákok számára jelentéktelenek vagy súlytalanok voltak. Most négy miniszteri posztot szereztek meg: az európai integrációs ügyekért, az emberi és kisebbségi jogokért felelős miniszterelnök-helyettesi, a földművelésügyi miniszteri, a környezetvédelmi miniszteri és az építésügyi és régiófejlesztési miniszteri tárcát. Az MKP az államtitkári posztok számának növelésével9 is kifejezhette erősebb politikai helyzetét. A magyarok által lakott régiók szempontjából mind a négy tárca rendkívül fontos, mert koordinálják és felügyelik az EU fejlesztési és strukturális alapjainak szlovákiai forrásait. Ezek azok a tárcák, amelyek a megfelelő pályázatok segítségével a legtöbb pénzt kaphatják. E tárcák stratégiai jelentőségűekké válnak, és nem csak a magyar kisebbség számára. Az MKP a magyar kisebbség etnikai és regionális pártja, amely a mezőgazdasággal és a vidék problémáival foglalkozik. A vidék és a mezőgazdaság azért fontos az MKP számára, mert a magyar lakosság többsége Dél-Szlovákiában mint régióban és vidéken, falvakban él, s nagyrészt mezőgazdasággal foglalkozik. Ezért az MKP Dél-Szlovákia regionális gazdasági és fejlesztési érdekeit védi, képviseli és megpróbálja érvényesíteni. Mint etnikai kisebbségi párt, az általános kisebbségi problémák megoldását is felvállalja pártprogramjaiban. A 2002-es választási programjában önálló kisebbségijogi helyzetet követel. Ez - nem részletezve - a kisebbségi önkormányzati intézményeket, és mint ilyeneket, az autonómiák lehetőségét is magában foglalja (önkormányzat = autonómia). A párt sajátos helyzetéből adódik, hogy mivel nemzeti vagy etnikai, nem pedig ideológiai párt, nehezen helyezhető el a hagyományos politikai ideológiai értékrendi skálán. Az MKP ugyanis a jobboldaliak koalícióját erősíti, a jobboldali gazdasági reformokat támogatja, viszont programjában baloldali elemek is jócskán találhatók. Választói bázisa a magyar kisebbség, ideológiai megosztástól függetlenül.10 A magyar kisebbség jobb- és baloldali érzelmű tagjai tehát egyformán tőle várják el nemcsak a nemzeti identitás, hanem a szociális és gazdasági, művelődési és oktatási helyzet megoldását, orvoslását is." A második kormányzati ciklus idejére (2002-2006) az MKP prioritásai: a magyar egyetem létrehozása, a nevesítetlen földek önkormányzati tulajdonba adása, a magyar püspökség kialakítása, a természetes régiókra alapozott területi önkormányzati egységek kijelölése, tehát a területi közigazgatási törvény módosítása, a kisebbségi törvény elfogadása, a kisebbségi nyelvhasználati törvény hatáskörének bővítése. A folyamatos MKP-törekvések közé tartozik az is, hogy a kisebbségi nyelvek használatának jogát ne 20 százalékos kisebbségi lakossági küszöbhöz, hanem 10 százalékoshoz kössék, ezt azonban a koalíció szlovák fele nem támogatja. A programegyeztetési tárgyalásokon, 2002 októberében, két olyan pont nem került be a második kormányprogramba, amely az MKP számára rendkívül fontos. Az egyik a területi közigazgatási törvény módosítása (8 megye helyett 12, amit eredetileg a koalíciónak mind a négy pártja támogatott), a másik az 1945 után a kollektív bűnösség elve alapján (Benesdekrétumok) sérelmet szenvedett magyarok kártérítésének kérdése. A dekrétumok kérdésében az MKP a két kormányzati időszakban kétféle álláspontot foglalt el. Az első kormányzati időszakban arra kötelezte magát, hogy e
