Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Őllös László: A magyar pártok programjai
A magyar pártok programjai 67 Az önkormányzat kulturális része is hasonló jogosítványokra épülne. Hatáskörébe tartozna az adott kisebbség minden jelentősebb kulturális szervezete és intézménye, tehát színházai, múzeumai, kiadói, ha csak nincsenek magánkézben, és más jelentősebb szervezetei. Az önkormányzat alapíthatna és megszüntethetne ilyen intézményeket és szervezeteket, s persze ő lenne a fenntartójuk. A regionalizmussal foglakozó rész alapvető célkitűzése, hogy a községek szabad akarata szerint szerveződő régiók váljanak a közigazgatás területi egységeivé. Ugyanakkor önkormányzati egységek is legyenek, tehát regionális választásokból nőjenek ki, és saját hatáskörökkel bírjanak. Ugyanakkor a tervezet garantált képviseletet biztosítana az adott településen kisebbségben levőknek a helyi önkormányzatokban. A tervezet részletesen foglalkozik a kétnyelvűség kérdésével. Ha az adott nemzeti kisebbség számaránya az adott településen eléri a 20%-ot, teljes kétnyelvűséget irányoz elő a tervezet, ha az 5%-ot éri el számarányuk, akkor pedig részleges kétnyelvűséget kíván bevezetni. A tervezet normatív alapon szabná meg a nemzeti kisebbségek finanszírozását is. Ennek mindenkori összegét a kulturális költségvetés 8%-a, valamint az oktatásügyi költségvetés 12%-a adná. A kulturális és oktatási autonómia fogalma ezt követően megjelenik az MKDM 1994-ben megjelentetett programjában is.46 3.3. Együttélés Az MKDM javaslatához több tekintetben hasonlít az Együttélés alkotmánytörvény-javaslata, amelyet 1994. február 22-én fogadott el a párt.47 Ebben is szerepel az oktatásügyi és kulturális önkormányzat, a regionalizmus, valamint a nyelvi jogok széles köre. A számos hasonlóság mellett a korábbi dokumentumokhoz képest vannak eltérések is a tervezetben. Például az önkormányzati testület nagysága az adott kisebbség számától függne. Ebben az esetben az országos önkormányzatnak saját végrehajtó szerve lenne, valamint külön szervként említi a tervezet az országos önkormányzat elnökének intézményét. Emellett azonban a régióknak is sajátos jogállást biztosít a tervezet. „A sajátos jogállású régió önállóan dönt mindazokban az ügyekben, melyek az adott régióban élő nemzeti közösséghez tartozó személyek identitásának megőrzése és fejlesztése szempontjából alapvető jelentőségűek”,48 s a felsorolt területek közt található közép- és felsőfokú iskolák létesítése és irányítása is. Ugyanakkor ez a tervezet nem számol az ország kormányába betagozódó nemzetiségi minisztériummal. A nemzetiségi önkormányzat területi elvét kívánja összekapcsolni a regionalizmussal, de ugyanakkor a kulturális önkormányzat szerveinek kialakítását is tartalmazza, s így a kettő közti viszony nem tisztázott. Ennek alighanem az a magyarázata, hogy a tervezet a komáromi nagygyűlések hatása alatt keletkezett, s ez a területi elvet erősíti, ugyanakkor a korábban kialakított kulturális önkormányzati koncepciók hatása is megjelenik a javaslatban. Emellett azonban gyengül benne a hatvannyolcas hagyomány, azaz a kormányban delegálás révén történő részvétel elve. 3.4. Magyar Koalíció Pártja A Magyar Koalíció három pártjának egyesülését követően megszülető részletes program 1988 nyarán, röviddel a választások előtt íródik.49 Egyik jellemzője, hogy egymás mellett tartalmazza a korábbi pártok egyes fontos célkitűzéseit, a másik pedig, hogy több olyan korábbi programpontot nem tartalmaz, amelyek feszültségekhez vezettek az alapító pártok közt, egyesek viszont benne maradtak. A program nemcsak a nemzetiségi kérdést taglalja, hanem az ország kormányzásának és politikai rendszerének számos fontos kérdését is. Ugyanakkor részletesen foglakozik a nemzeti kisebbségek jogállásával, illetve a szlovákiai magyarok számos fontos problémájával. Nem foglalkozik viszont a szlovákiai magyarok belső demokráciájának legjelentősebb problémáival, beleértve a
