Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Őllös László: A magyar pártok programjai
68 Öllös László pártegyesülésből fakadókat. A program egyébként a mečiarizmus hatása alatt születik, részletezi a korszak autoritárius tendenciáit, illetve megszüntetésük módozatait. A bevezetőben az MKP leszögezi, hogy Szlovákia nem építhető nemzetállamként, csak polgári elven alapuló multikulturális közösségként. A demokrácia a mečiarizmus idején megrekedt az országban. Az 1994-es választásokat követő időszakban olyan politikai események zajlottak le az országban, amelyek meggátolták az ország európai integrációját. Szlovákiában a nemzetközi megítélés szerint is megrekedt a demokrácia építésének folyamata, sőt bizonyos értékelések szerint megkérdőjelezhető az országjogállamisága is. Az MKP célja a demokratikus jogállam helyreállítása. A Szlovák Köztársaság Alkotmányát úgy szükséges revideálni, hogy általa egyértelmű legyen az állami szervek hatásköri megosztása, világossá váljanak a döntési mechanizmusok, világossá váljon a kitűzött feladatok végrehajtása. Az alkotmány ugyanis nem tartalmazza a települések önkormányzathoz való jogát, nem fogalmazza meg a helyi önkormányzat fogalmát, és nem határozza meg közvetlen módon a helyi önkormányzat köztestületi, nem állami jellegét sem. Garantálni kell a jog elsőbbrendűségét, mivel a jog mindenkor előbbre való a hatalomnál. Az új alkotmány kidolgozása és elfogadása hosszú folyamat, ezért - átmeneti megoldásként — a meglevő alkotmányban gyors módosításokat kell eszközölni. Át kell fogalmazni a preambulumot úgy, hogy abban a Szlovák Köztársaság polgári, többnemzetiségi jellege domináljon a jelenlegi nemzetállami megfogalmazás helyett; ki kell dolgozni a közvetlen köztársasági elnökválasztást lehetővé tevő alkotmánymódosítást, az Önkormányzatok európai chartája szellemében pontosítani kell az önkormányzatok jogállását, beleértve a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok által létrehozandó önkormányzatok jogát is. Módosítani kell az alkotmányt, hogy csökkenjen az ügyészségek jelenlegi korlátlan hatalma, meg kell határozni a szankcionálás lehetőségét az alkotmánybíróság döntéseinek be nem tartásáért. A nemzeti közösségek és etnikai csoportok jogállása kapcsán a program megállapítja, hogy Szlovákia még nem teljesítette a nemzetközi kötelezvényeiből adódó feladatait (az Európa Tanács keretegyezményét a kisebbségek védelméről, az ET 1201-es ajánlását, az ENSZ Nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló 47/135. számú nyilatkozatát, az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet emberi dimenzióval foglalkozó koppenhágai találkozójának 1990. június 29-én kelt dokumentumát, valamint a szlovák-magyar alapszerződés egyes rendelkezéseit). A párt szükségesnek tartja, hogy a szubszidiaritás elve érvényesüljön a nemzeti kisebbségek esetében is, mivel az önigazgatás joga és lehetősége őket is megilleti. Szükségesnek tartja, hogy aláírásra és ratifikálásra kerüljön a Helyi önkormányzatok európai chartája, a Regionális önkormányzatok európai chartája és a Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája. Nemzetközi kapcsolataiban a párt továbbra is mindent megtesz azért, hogy elkészüljön az Európai jogok egyezségokmányának kisebbségi jogokat garantáló kiegészítő jegyzőkönyve. Méltánytalannak tartja a reciprocitás elvét hangoztatni a kisebbségek helyzetét illetően, túszként tartva azokat két szomszéd ország kapcsolatában. A Magyar Koalíció Pártja szorgalmazni fogja, hogy a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa fogadjon el alkotmánytörvényt a Szlovák Köztársaságban élő nemzeti és etnikai közösségek és kisebbségek jogállásáról. A párt első számú külpolitikai prioritása az ország euroatlanti csatlakozása. Jó kapcsolatot kíván fenntartani az Európai Demokrata Unióval, az Európai Néppárttal és az Európai Kereszténydemokrata Unióval csakúgy, mint az ELDR-rel és a Liberális Intemacionáléval, valamint az ENSZ, az EBESZ, az Európa Tanács és az Európai Unió szervezeteivel. Az MKP korrekt kapcsolatokra törekszik a magyarországi parlamenti pártokkal. A mindenkori magyar kormánnyal - pártállásra való tekintet nélkül - rendszeres és hatékony kapcsolatot kíván fenntartani. Nincs szándékában a magyarországi belpolitikai folyamatokban köz
