Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Őllös László: A magyar pártok programjai
66 Öllös László A tudománnyal foglalkozó fejezet a korábbi célkitűzések mellett egy új formát, az alapítványi támogatás kialakítását is célul tűzi ki. Az országos szintű pályázati rendszer gondolata megjelenik a művelődés kérdéskörével foglalkozó fejezetben is. A program külön fejezetben foglalkozik a kisebbségi ügyek új politikai rendszerével, melynek első eleme a politikai egyeztetés. Ennek lényege, hogy a felek elfogadják a magyar nemzeti kisebbség politikai életének plurális voltát, s így az együttműködés a független szervezetek közti megegyezésen nyugszik. Második eleme a társadalmi szervezetek függetlensége. A felek továbbá garantálják a kulturális élet szabadságát, a magyar sajtóorgánumok függetlenségét, az oktatás szabadságát, a kulturális és társadalmi szövetségek függetlenségét, valamint a társadalmi élet ideológiamentességét. A résztvevők minden fontos, a kisebbséget érintő kérdést megtárgyalnak, és igyekeznek kölcsönös megegyezésre jutni. Az egyezető tanács meg is alakul már a program megjelentetése előtt, ugyanakkor a kisebbségi politikai élet szervezésének alapvető koncepcionális kérdésében, nevezetesen abban, hogy megmaradjon-e a politikai pluralizmus a szlovákiai magyarok körében, avagy egy pártba szerveződjön-e a szlovákiai magyar politikai reprezentáció, nem születik megállapodás. E tartós feszültség ellenére azonban több közös állásfoglalás született e testületben.44 Ezek az állásfoglalások több tekintetben a felek egyes programcélkitűzéseinek egyeztetésén alapultak.45 3.2. Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom Az MKDM egyik legjelentősebb programdokumentuma 1993-ban jelenik meg A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának törvénye a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok helyzetéről és jogairól a Szlovák Köztársaságban. A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom javaslata címmel, és a szlovákiai nemzeti kisebbségek jogainak egyik legrészletesebb kifejtését tartalmazza. A dokumentum a nemzeti kisebbségek jogairól szóló törvénytervezet. Ennek pillérei a nemzeti kisebbségek államalkotó szerepére, az önazonossághoz való egyéni és csoportjogra, a nemzeti hovatartozás szabad megválasztásának elvére, valamint az állampolgárok minden befolyástól mentes akaratnyilvánításának princípiumára épülnek. A dokumentum leszögezi, hogy a nemzeti kisebbségeknek joguk van létrehozni saját szervezeteiket és önkormányzataikat. A tervezet három területen tekinti fontosnak a nemzeti kisebbségek önkormányzati döntéshozatalát: a kultúra és az oktatásügy terén, valamint a területi, regionális önkormányzatokkal kapcsolatban. A tervezet számol az adott kisebbség országos önkormányzati szervével, az Országos Tanáccsal. Ebbe a javaslat szerint a többségi választási rendszer szabályai szerint választanák meg képviselőiket az egyes kisebbségek. A magyarok országos tanácsa 25 tagú, a többi kisebbségé pedig 15 tagú volna. Az Országos Tanács mind az oktatásügy, mind pedig a kultúra terén jelentős hatáskörökkel bírna. A tervezet egy végrehajtó szervvel is számol, amely egyben az ország kormányának is része, ez pedig a Nemzeti Kisebbségek és Etnikai Csoportok Ügyeinek Minisztériuma. A minisztérium szerkezetén belül minden kisebbség saját ügyosztállyal rendelkezne. Önkormányzataik döntése pedig kötelező lenne a minisztérium számára. Az önkormányzatok közti esetleges konfliktus esetén a szlovák parlament döntene. Az adott kisebbség regionális és helyi önkormányzati tanácsai ezeken a szinteken rendelkeznének a nemzeti kisebbséget érintő döntéshozatali joggal, illetve egyetértési joggal az állam szerveivel, illetve a helyi önkormányzatokkal szemben. A önkormányzatok hatáskörébe tartozna az oktatásügy keretén belül többek között az iskolaalapítás joga, az igazgatók kinevezésének joga, sőt az önkormányzat jóváhagyási joggal bírna a kisebbségek nyelvén oktató főiskolák vagy tanszékek rektorainak, sőt dékánjainak, dékánhelyetteseinek kinevezésekor. Az oktatási intézmények finanszírozása is az önkormányzatokon keresztül történne. Továbbá beleszólhatnának a tananyag egyes kérdéseibe is az állam illetékes szerveivel együttműködve.
