Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Őllös László: A magyar pártok programjai
A magyar pártok programjai 65 Ehhez a magyarságnak részt kell vállalnia a privatizáció minden formájában. A mezőgazdasági földterületek tulajdonjoga visszaszerzésének fontosságát hangsúlyozza, a feldolgozóipari és ipari létesítmények telepítését szorgalmazza, miközben fontosnak tartja, hogy a kitermelt tőke helyben maradjon. Ugyanakkor gazdasági kamarák és vállalkozói érdekvédelmi szervezetek alapítására, gazdaszövetségek létrehozására hív fel, bankfiókok telepítését szorgalmazza az egyes régiókban, biztosítási rendszer kiépítését sürgeti a gazdálkodók számára, széles információs hálózat kiépítését irányozza elő a gazdálkodók és vállalkozók számára. Ugyanakkor a magyarlakta vidékek iparfejlesztésének elmaradása miatt ezek elérését kormányzati feladatnak is tekinti, majd leszögezi, hogy a magyarság gazdagodásával és így gazdasági önállósodásával a magyarság nem gazdasági intézményeinek megszervezésére és működtetésére is nagyobb lehetőség nyílik. A program második része a kisebbségi önkormányzattal foglalkozik. Ezzel kapcsolatban leszögezi, hogy az önkormányzat a kisebbség életének belső megszervezését jelenti, így pluralizmuson és érdekegyeztetésen kell alapulnia. Ezzel arra céloz, hogy nem lehet eszköze a politikai hatalom kisebbségen belüli központosításának, jelezve ezt a lehetőséget, illetve hogy feltételezi e szándék meglétét. Továbbá hangsúlyozza, hogy a kisebbségi önkormányzat önmagában nem elég, jelezve, hogy a nemzeti kisebbségek megmaradásának más feltételei is vannak, amelyekről nem szabad az önkormányzat követelése kapcsán megfeledkezni. Ezt követően megállapítja, hogy Csehszlovákia jogfejlődése nem kedvez a kisebbségi önkormányzatoknak. A jövőben is nehéz lesz ennek elemeit bevinni a jogalkotásba, ezért nem szabad csak egy modellben gondolkodni, hanem egy olyan rendszerben kell, amely „elemeinek együttes hatása hozhatja meg azt az eredményt, amit egy kisebbségi önkormányzati modell működésétől remélnénk”. Erre azért is szükség van, hogy az önkormányzatisággal kapcsolatban ne megalapozatlan ábrándképeket kergessen a szlovákiai magyarság, hanem megvalósítható intézmények létrehozásáról gondolkodjon. Ennek legfontosabb elemeit az alábbiakban látta az MPP a soron következő választási időszakban: a jogállam meglétében, a föderalizmus elvében és az állami hatáskörök decentralizálásában, illetve megosztásában az egyes döntéshozatali szintek között, valamint abban, hogy a kisebbségek létezéséhez elengedhetetlenül szükséges közhatalmi jogosítványok egy önkormányzati testülethez kerüljenek. Emellett egy olyan politikai kultúra kialakulásában, amely garantálja, hogy mindez nem a kisebbség bezárkózását eredményezi, hanem segíti megnyílását, s így reagáló képességének növekedését. A fentieket az MPP további nyolc pontban pontosítja: 1. a helyi, regionális és megyei szintű önkormányzatok illetékességi körének szélesítése; 2. a helyi önkormányzatokból kinövő régiók kialakítása, majd ezt követően egy régiók közti egyeztető tanács felállítása; 3. a kisebbségi gazdasági, társadalmi, érdekvédelmi, kulturális szerveződések megléte; 4. politikai pártok megléte; 5. egyeztető tanácsok az egyes politikai és egyéb szervezetek között, s így közös döntéshozatal; 6. kisebbségi tanácsadó szervek, bizottságok létrehozása a kormány mellett; 7. a közigazgatási egységek határainak megvonása során messzemenően vegyék figyelembe a regionális önszerveződések határait; 8. kisebbségi önkormányzatok létrehozása. Ezek révén maguk működtethetnék alapintézményeiket. A program e célok indoklása kapcsán hivatkozik a Csehszlovákiában elfogadott Emberjogi Alkotmánylevél azon paragrafusára, amely szavatolja a kisebbségek részvételét az őket is érintő ügyek intézésében. A továbbiakban a program részletezi a kisebbségek tanügyi autonómiájának intézményeit és ezen intézmények anyagi forrásait.
