Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Őllös László: A magyar pártok programjai
A magyar pártok programjai 61 Az Együttélés 1990. évi választási programja áprilisban jelenik meg. Irányultságát tekintve hasonlít a mozgalom első programdokumentumához, vagyis hiányzik belőle a forradalom által megdöntött kommunista diktatúra kritikája, így a program elsősorban a kisebbségi kérdéssel foglalkozik. Az állam demokratizálása mintegy az adott probléma nemzeti kisebbségi megítélésének bevezetőjeként szerepel. A program a korábbi dokumentum elvei mellett elemzi a nemzeti kisebbségek fogalmát. Ezt kettős fogalomnak tekinti, mennyiséginek és helyzetinek. Megítélése szerint a kisebbségi lét részben számarány, részben pedig politikai helyzet kérdése. Önmagában a demokrácia nem oldja meg a kisebbségi kérdést, ennek kulcsa a többség hatalma mellett a kisebbségek törvény általi védelmében rejlik. „Ez pedig csak megfelelő politikai képviselet, törvények és kötelező egyezmények útján lehetséges.”25 A program a továbbiakban jellemzi a kisebbségi kérdés nemzetközi vonatkozásait, bírálja a második világháború után kialakult helyzetet, amelyben a nemzeti kisebbségek kérdése az egyes államok belügyévé vált, továbbá felsorolja azokat a nemzetközi dokumentumokat, amelyek változtatnak ezen a helyzeten. Célként az Európai Kisebbségek Tanácsának megalakítását tűzi ki. A politikai képviselet címet viselő fejezetben megjelenik az 1968-as program egyik alapvető intézményes eleme, az, hogy a nemzeti kisebbségek soraiból a parlamentbe kerülő képviselők sajátos testületet alkossanak. „A nemzeti kisebbségek így kialakított képviselete alkosson önálló parlamenti testületet (kamarát), amelynek legyen önálló döntési joga a kisebbségek kulturális identitásával kapcsolatos ügyekben - az iskolaügyben, a kultúrában, valamint a lakóterületükkel és régiójukkal kapcsolatos területfejlesztési, környezetvédelmi és nagyberuházási ügyekben, továbbá a sajátos jogi és szociálpolitikai kérdésekben.”26 Ez a testület ne legyen leszavazható a többség által. Ugyanakkor a kisebbségnek legyenek kormányzati szervei, s ezek a nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletének ellenőrzése alatt álljanak.27 A kormányhoz való viszony kérdésében a mozgalom azt hangoztatja, hogy nem célja sem az ellenzéki magatartás, sem az, hogy mindenáron a kormány tagjává váljon. Ugyanakkor szorgalmazni fogja azoknak a fentebb említett kisebbségi kormányzati szerveknek a létrehozását, amelyek döntési jogkörrel rendelkeznének. Ez a megfogalmazás a gyakorlatban azt jelentette, hogy az Együttélés a kormányba lépést az ilyen szervek hiányában elvetette. Az önkormányzat és önigazgatás címet viselő rész leszögezi, hogy „A mozgalom küzdeni fog egy általános helyi önkormányzat kialakításáért, amely lehetővé teszi a községek, városok, illetve a közigazgatási körzetek - járások - önkormányzatainak kialakítását”.28 Ezt követően az a hatvannyolcas elképzelés jelenik meg, hogy a „nemzeti kisebbségek súlyuknak megfelelően legyenek jelen a képviseleti testületekben, és ne legyenek leszavazhatok a kulturális identitásukkal kapcsolatos döntések meghozatalánál. Ez az elv vonatkozzék minden olyan nemzetiségre, amely helyi viszonylatban kisebbségben él. Tehát az ország többségi nemzeteinek tagjaira is, ha azok az adott helyen kisebbségben élnek.”29 A külkapcsolatokkal foglalkozó rész mindenekelőtt leszögezi a külkapcsolatok szabadságának elvét. Ez alatt a mozgásszabadságot és a szabad költözködési jogot érti, majd hangsúlyozza a nemzeti kisebbségek szabad kapcsolattartását anyanemzetével, valamint a más országokban élő, vele azonos etnikumokkal. Az államnak biztosítania kell a kisebbségeket támogató nemzetközi szervezetek és alapítványok zavartalan működését, s nem szabad akadályoznia a nemzeti kisebbségeket az államok közti kapcsolataik szervezésében. A másik két releváns magyar párttól eltérően az Együttélés programjában nem szerepel egyetlen, az európai alkotmányos rendbe illeszkedő politikai eszmeárat sem, azaz sem a szociáldemokrácia, sem a liberalizmus, sem a konzervativizmus nem jelenik meg a program értékrendi háttereként, de még ezen eszmeáramlatok valamely irányzata sem. A szlovákiai magyarságnak a szlovák politikai pártoktól elkülönülve egy politikai szervezetbe kell tömörülnie, amelynek nem szabad
