Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Őllös László: A magyar pártok programjai
62 Öllös László belépnie a kormányba, hanem ellenzékből kell politizálnia. Arculatának a magyar egység eszméjére kell épülnie. Ennek szellemében minden nagy társadalmi szervezetet, az egyházakat is beleértve, be kell kapcsolni a politikába, folyamatosan mozgósítva, egységfrontba tömörítve a magyarokat. Ez a korporativ elképzelés az 1968-as alternatíva Csemadokra szabott funkciójának részleges módosításával állt elő. A módosításra akkor került sor, amikor 1990 elején a Csemadok vezetői számára világossá vált, hogy ha a szervezet pártként indul a forradalom utáni első parlamenti választásokon, akkor elesik attól az állami pénzügyi támogatástól, amelyet nemzetiségi kulturális szervezetként kap. Ekkor születik meg a döntés, hogy - többek korábbi szándékától eltérően - a Csemadok nem indul a választásokon, ám oroszlánrészt vállal egy politikai párt megszervezésében. Szervezet és tagság Az Együttélés szintén mozgalomként szerveződött. A magyar nemzeti kisebbség, illetve a többi szlovákiai nemzeti kisebbség nemzeti egységét hirdette. Szerveződése során számíthatott a Csemadok támogatására. Nemzeti egységet hirdetve arculata is leginkább fedte az 1989 előtti múltat, és a deklaratívan nemzetinek minősített jelleg megfelelő legitimációs bázist is biztosított abban a helyzetben, amelyben a forradalom nyomán sokak egyéni tekintélye ingott meg tágabb és szűkebb környezetükben. 2.3. A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom programja Az Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom 1990 márciusában jelenteti meg programját. A program vezérelve a keresztény perszonalizmus eszmeköre. Az MKDM rendszerkritikájának gerince az az állítás, hogy a korábbi totalitárius rendszer „legnagyobb vétke, hogy módszeresen rombolta azt az értékrendet, amely népünket a keresztény Európához kapcsolta, és egy évezreden keresztül nemzeti fennmaradását biztosította”,30 s „e rombolás következtében erkölcsiségünk megrendült, erkölcsi eszményeink megkoptak, népünk önfenntartó tulajdonságai háttérbe szorultak”.31 Az MKDM a kiutat mindenekelőtt „az országunk egészét átfogó erkölcsi megújhodásában keresi”.32 A program részletesen elemzi, mit ért a politikai mozgalom erkölcsi megújhodáson. Ennek sarokpontjai az alábbiak: A keresztény embereszmény szerint az ember test és lélek egysége, minthogy Isten teremtménye, ezért az embert változhatatlan tulajdonságok jellemzik. Ezek alkotják személyiségét, amelynek kibontakoztatása számára egyben a legfontosabb erkölcsi törvény is. A társadalmi rendnek ezt kell biztosítania. Az államnak erre az erkölcsi törvényre és a belőle fakadó természetjogra kell épülnie. „Mozgalmunk eszmei alapja a keresztény világnézet, népünk Szent Istvánig visszanyúló történelmi öröksége.”33 Az államhatalomról, annak szervezetéről és működéséről szóló korszerű elméletek közül azt vallják magukénak, „melyek egybevágnak a keresztény világnézettel”, azaz a jogállamiságot, a pluralizmust és a jóléti állam eszményét.34 A kereszténydemokrácia jellemzésekor megjelenik a parlamenti demokrácia, a népuralom és a népfelség elve. Ezen elveknek ugyanakkor az önkormányzatokban és a gazdasági életben is érvényesülniük kell. A program külön foglalkozik a keresztény közéletiséggel, amely alatt a vallásos emberek kötelességeként minősíti az egyházépítést és a közéletben való részvételt. Célként jelöli az egyházak jogainak visszaállítását. Értékként jelöli a béke szeretetét, így a nemzeti megbékélést, a megbocsátást. Gazdasági elképzeléseit A keresztény gazdaság pillérei címet viselő fejezet tartalmazza. Ennek lényege, hogy a munka isteni parancs. Ebben a fejezetben a mozgalom a keresztényszocializmus egyik alapelvét hangoztatja, azt, hogy „A munkának mint erkölcsi kategóriának elsőbbsége van a tőkével szemben”. A program a továbbiakban a mezőgazdasággal foglalkozik, és a parasztság sérelmeinek
