Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Őllös László: A magyar pártok programjai
60 Öllös László Ugyanakkor foglakozik a bíróságok függetlenségének kérdésével, leszögezve, hogy minden szinten el kell választani őket a törvényhozó és végrehajtó hatalomtól. A forradalom folyamatát jelzi az alábbi megfogalmazás: „Már ma el kell kezdeni a járási bíróságok és ügyészségek megtisztítását a pártállam elvtelen, korrupt kiszolgálóitól.”21 Ugyanakkor jogászokból álló bizottságok felállítását kezdeményezi, amelyek tanáccsal szolgálhatnak a közélet demokratizálását érintő jogi kérdésekben. A „Jog ott van, ahol jogot alakító polgárok vannak”22 megfogalmazás jelzi, hogy a mozgalom az átalakulás sikerének legfőbb zálogát a polgárok eme törekvésében látja. Ugyanakkor jelzi, hogy a törvények még a régiek, a hatalmi struktúra felemás, s ez az ilyen törekvést akadályozni fogja. Szervezet és tagság A Független Magyar Kezdeményezés kialakulásának első szakaszában mozgalmi alapon, spontán módon szerveződött. A közzétett felhívásra reagálva a magyarlakta vidékeken számos településen alakultak szervezetei, ugyanakkor szervezeti bázisa meglehetősen hézagos maradt. Nem állt mögötte semmilyen korábbi tömegszervezet, megszerveződésében a forradalom „légköre” játszott döntő szerepet. Javarészt azok alapítanak helyi csoportokat, akik szemben állnak a kommunista rendszerrel, beleértve a rendszer helyi magyar képviselőit is. Ám mind a program, mind pedig annak megvalósítására létrejött szervezet a szlovákiai magyarok egyes csoportjainak ellenállásba ütközött, így megfogalmazódott egy másik politikai program. 2.2. Az Együttélés programja A politikai mozgalom alapítólevelének gerincét a nemzeti kisebbségek problémaköre alkotja. Az 1990. március 31-én jóváhagyott dokumentum nem tartalmaz olyan részt vagy fejezetet, amely a kommunista diktatúra kritikáját tartalmazná, de az állammal és társadalommal kapcsolatban megfogalmazott megállapítások általános szintjén sem tartalmaz olyan programpontokat, amelyek a diktatúrából a demokráciába történő átmenet általános kérdéseit vizsgálnák. A dokumentum mindegyik pontja az adott kérdést a nemzeti kisebbségek, főleg a szlovákiai magyarok vonatkozásában taglalja. Ez a politikai képviselet kérdése, amellyel kapcsolatban azt szeretné a mozgalom, hogy „a nemzeti kisebbségek képviselete a törvényhozó testületekben sajátos reprezentációt alkosson. Legyen joga dönteni a kisebbségeket érintő ügyekben.”23 A program ugyanakkor a kisebbségek leszavazhatóságának sajátos jogi védelmét is szorgalmazza. A Gazdasági élet című rész a környezetkímélő szociális piacgazdaságot tűzi ki célul, melynek feltétele a privatizálás, a magánvállalkozások elterjedése és a helyi önigazgatás. A nemzetiségi viszonyok közt ennek legfontosabb területe a mezőgazdasági szövetkezetek átalakítása. A szociálpolitika alapvető célja a családvédelem. Ennek egyik célkitűzése azoknak az aránytalan elvonásoknak a visszatérítése, amelyekkel a nemzeti kisebbségek által lakott területeket sújtották. A természet védelme a nemzeti kisebbségek számára mindenekelőtt régiójuk komplex védelmét jelenti. Az oktatásügyet taglaló részben csak a nemzeti kisebbségek szempontjai szerepelnek, tehát az önigazgatás, a kisiskolák visszaállítása, a közös igazgatású iskolák szétválasztása oktatási nyelv szerint, valamint az anyanyelvi oktatás joga. A kultúrával foglalkozó rész szintén csak kisebbségi szempontokat tartalmaz, vagyis a kisebbségi kulturális önigazgatás elvét, a számarányos pénzügyi támogatás szempontját, a határokon átnyúló szabad kapcsolattartást, valamint azt a törekvést, hogy „senki se vonhassa kétségbe a több államban élő, azonos nemzetrészek kulturális egyetemességét és nyelvi azonosságát”.24 A hitélettel foglakozó rész ugyancsak kisebbségi szempontú. Két célkitűzést tartalmaz: az anyanyelvi vallás gyakorlást jogának érvényesítését, valamint a cserkészet újjászervezését.