Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Lovász Attila: A magyar sajtó
A magyar sajtó 423 A mai negyvenesek és a fiatalabbak már nem azért olvassák a magyar sajtót, mert a szlovákot nem értenék, hanem azért, mert a kisebbségi specifikumot, az őket érdeklő problémák felvetését, leírását, esetenként megoldását várják el tőle. Ha egy magyar sajtótermék nem teljesíti a hozzá fűzött olvasói reményeket, nincs lehetősége a túlélésre. Nagyon fontos — a sajtópiacot egyértelműen befolyásoló - tényező a szlovákiai magyar vidékek elszegényedése. A legnagyobb munkanélküliségi mutatóval rendelkező szlovákiai járások kétharmada a magyarlakta déli országrészekben található. Rekordnagyságú munkanélküliségi mutatóval éppen Nógrád, Gömör, Hont magyarlakta járásai rendelkeznek. Ezzel párhuzamosan a Szlovákiába települő külföldi beruházások, infrastruktúra híján, éppen a magyarlakta vidékeket kerülik el - kivéve Pozsony vonzáskörzetét. A magyar sajtó jelentős hányada a Csallóközben és a Mátyusföldön fogy el, bár megjegyzendő, hogy a Median piackutató csoport felmérései alapján a relatív példányszám tekintetében a szlovákiai magyar sajtótermékek a szegény vidékeken a legerősebbek.14 Ugyancsak fontos jelenség, hogy a szlovákiai magyarok 90 százaléka vidéken, kétharmada falun él. Míg a szlovákiai szlovák lapok már a megyei szintű városokban a koncentrált (tehát olcsó) terjesztéssel is nyereséget tudnak produkálni, addig a szlovákiai magyar sajtótermékeket néha olyan helyekre is el kell juttatni a szórványvidékeken, ahol pl. saját terjesztőhálózat veszteségessége okán szóba sem kerülhet. A szlovák napilapok akár városi olvasótáborra is berendezkedhetnek, a magyar lapoknak számolniuk kell a vidéki terjesztés minden gondjával. Emellett a magyar nyelvű sajtótermékek fajlagos költségei a szlovákoktól nem térnek el, s napilap vagy rádióadás esetében még magasabbak is - a szlovák és cseh hírügynökségi jelentéseket és hírforrásokat ugyanis fordítani kell. Ugyanakkor érdekes jelenség, hogy éppen a szlovákiai magyar sajtótermékek a legsikeresebb kiadványok a relatív példányszámot tekintve. A szlovákiai magyar lapok a megszólítható, rendelkezésre álló piac nagy százalékát szólítják meg (a Pátria Rádiói, a lakosság 7 százaléka, tehát a szlovákiai magyarok legalább hetven százaléka hallgatja rendszeresen, a Vasárnap piaci penetrációja meghaladja a 15 százalékot, olvasottságban a 60 százalékot, aminek a piacvezető német vagy angol lapok is örülnének).15 A lapok viszont az abszolút eladott példányszám függvényében tudnak nyereséget termelni, tehát a relatív példányszámmutató legfeljebb a szlovákiai magyar kiadók búslakodó örömére szolgálhat. A piaci penetráció felvidéki magyar adatai azonban rámutatnak egy nagyon fontos tényezőre is: a rendelkezésre álló piac nem bővíthető. Nincs hová terjeszkedni, és az uniós csatlakozás után inkább további átrendeződésre lehet számítani, mint a jelenlegi pozíciók megtartására. A magyarországi kiadók számára ugyanis a félmilliós szlovákiai magyarság a vámhatárok teljes megszűnésével a piac egy újabb, aránylag kis költséggel megszólítható szegmensét jelentheti, ami a specifikus, kisebbségi sajtó helyzetét még inkább ronthatja. Ennek egyetlen ellenszere a felvidéki magyar lapok magyarországi terjeszkedése lehetne, de ennek nagyon kicsi a valószínűsége. 6. ELEKTRONIKUS SAJTÓ A pártállami struktúrákat a legkevésbé az elektronikus sajtó piacán érintette a rendszerváltás, természetesen csak kisebbségi vonalon. Míg az elektronikus sajtó az elmúlt 13 évben óriási változásokon esett át, kereskedelmi rádióadók, majd televíziók jelentek meg a piacon nem kis sikerrel, a kisebbségi piacon e téren alig történt változás. A Csehszlovák Rádió (később a Szlovák Rádió) Magyar Főszerkesztősége 1989-ben heti 36 órát sugárzott. 13 év alatt kétszer változtatott műsorstruktúrát, sugárzási ideje heti 42 órára nőtt. A magyar műsort önálló szerkesztőség szerkeszti, gazdasági és személyzeti jogkörökkel felruházott főszerkesztővel, négy éve Pátria Rádió címmel. A magyar adás önállóságát még a puha diktatúrás Mečiar-korszakban
