Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Lovász Attila: A magyar sajtó
424 Lovász Attila sem vonták kétségbe, bár a szerkesztőségre (közszolgálati, magyarán állami rádió lévén) óriási politikai nyomások nehezedtek. Az adásnak egyébként nem csak pártállami múltja van, 2003-ban volt 75 éves, s a háborút követő időszak rövid kihagyásától eltekintve folyamatosan sugároz. Jelenlegi struktúrája és műsora az európai közszolgálati adók kisebbségi adásaival vagy összehasonlítható, vagy jobb azoknál. A Pátria Rádió finanszírozását, szerkezeti felépítését és sugárzását tekintve nyugodtan nevezhető olyan sztenderdnek, amely az uniós országokban példaértékű. A Pátria Rádiót 1990-ben Profié János, 1991-től Papp Sándor jegyzi főszerkesztőként. Merőben más a helyzet a Szlovák Televízió magyar műsoraival. A rendszerváltás idején heti 30 perces műsort sugárzott a televízió második csatornája, s a helyzet évekig nem változott. Sőt, Vladimír Meéiar második, de főleg harmadik kormányának idején a Szlovák Televízió volt az aktuális politikai hatalom egyértelmű kiszolgálója, s ez a magyar szerkesztőséget sem hagyta érintetlenül. Csak 1998 után, a Magyar Koalíció Pártjának kormányzati szerepvállalásával indult meg a napi néhány perces magyar hírműsor és a hetente egyszer sugárzott negyvenperces magazin. A televízió magyar adásának komoly hátránya, hogy létezése óta (1981) mindig valamelyik főszerkesztőség eltűrt része volt saját költségvetés és gazdasági jogkörökkel felruházott vezetés nélkül. A jelenlegi szerkesztőség sem autonóm, a hír- és publicisztikai főosztályhoz sorolva készíti műsorait. Bár az adásnak komoly gesztusjellege van, nem tekinthető befolyásos, véleményformáló adásnak. A kereskedelmi rádiózás és televíziózás nem mutatkozott meg a magyar nyelvű műsorok sugárzásában. Kivételt képeznek a néhány helyen működő városi televíziók, amelyek léte viszont egyértelműen az önkormányzati szervek döntésétől - és pénzétől - függ. A piac méreteit tekintve nyereséges magyar elektronikus médiát Szlovákiában nem lehet működtetni. A magyarlakta vidék majdnem teljes egészén fogható a közszolgálati MTV 1, nagy részén az RTL Klub vagy a TV 2, a magyarlakta vidék közel kétharmadán mindkettő. Ezenkívül a magyar országos sugárzású kereskedelmi rádiók jelentős része gond nélkül fogható, bár állomásokra lebontva nem létezik hallgatottsági felmérés. Újabb jelenség a világhálón publikált információk áradata. Erről 2004 elején olyan adattal, amely bármilyen formában értékelhető, nem rendelkezünk. A lapok egy része rendelkezik internetes verzióval (Új Szó Online, Vasárnap Online, a kilencvenes évek elején szlovákiai kiadásként is megjelent az Jnternetto elektronikus lap, honlapokat üzemeltetnek kiadók, társadalmi szervezetek, polgári társulások, politikai pártok). Az internet révén közölt információk hatásáról, olvasói fogadtatásáról eddig semmilyen kisebbségi felmérés nem született. 7. MILYEN TEHÁT A SAJTÓ HELYZETE? Az előzőekben vázoltak alapján megállapíthatjuk, hogy a szlovákiai magyar sajtópiacot a piacvesztés és a leépülés jellemzi. Ennek velejárója a szakmai színvonal többségi termékekkel összehasonlítva lényegesen lassúbb változása, növekedése. A hazai szlovák lapokat a konkurencia óriási harcra ösztönzi, s bár a költségcsökkentés, a létszámleépítés őket is érinti, a szlovák lapok komoly utánpótlással rendelkeznek, hiszen négy hazai egyetem is rendelkezik akkreditált újságírás- vagy kommunikációs képzéssel, a felvehető diákok számát jócskán meghaladó jelentkezőkkel, a napilappiac viszonylag stabil, vezető lapjainak mutatói az elmúlt három-négy évben nem változtak. A hetilappiac állandó átalakulásban van, új és új termékek jelennek meg és szűnnek meg, de hatásuk a közvélemény formálására jelentéktelen. A lappiac bulvarizálódása, az ún. klippes olvasótábor megjelenése nem magyar specifikum. Érdekességként viszont megemlíthető, hogy a szlovákiai magyar olvasó, hallgató jóval hűségesebb, a vásárlók a lapok hibáit hajlamosak elnézően kezelni, a magyar lapok példányszámcsökkenése nem nagyobb, mint a szlovákiai átlag. És még valami: míg a szlovák piacon
