Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Varga Sándor: A Csemadok történetének rövid áttekintése
406 Varga Sándor get adott arra, hogy a csehszlovákiai magyar lakosok visszakapják a csehszlovák állampolgárságot. Fokozatosan megnyíltak a magyar tanítási nyelvű iskolák, és 1948 decemberében megjelent egy magyar nyelvű lap, az Új Szó első száma. Ebben az időben merült fel egy, a magyar lakosság érdekeit képviselő szervezet létrehozásának gondolata is. Ez ügyben véleménycserére került sor a magyarországi kommunista párt és a csehszlovák kommunista testvérpárt vezetői között. A magyar fél véleménye szerint a csehszlovákiai magyarok részére egy érdekvédelmi jellegű szervezet létrehozása lenne kívánatos. A csehszlovák pártvezetés végül úgy döntött, hogy szoros értelemben vett kulturális szervezet létrehozásához járul hozzá. Szlovákiában a kommunista párt legfelsőbb vezetősége Magyar Bizottság néven régi pártharcosokból álló testületet hozott létre a magyar ügyek intézésére. Ez a testület készítette elő a létrehozandó magyar kulturális szervezet alakuló közgyűlésének összehívását is, amelyre 1949. március 5-én került sor Pozsonyban. Az összehívott küldöttek beszámolót és üdvözlőbeszédeket hallgattak meg, s elhangzott kilenc előre egyeztetett felszólalás is. Végül megválasztották a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének elnökét Lőrincz Gyula személyében, aki a párt magyar nyelvű napilapjának, az Új Szónak volt a főszerkesztője, valamint a központi vezetés tagjait. Természetesen a tisztségviselő személyekre tett javaslatokat is előre egyeztették az illetékes pártszervekkel. Mint később kiderült, elmulasztották viszont előre egyeztetni az egyesület alapszabályára tett javaslatot. így azt a közgyűlés ugyan elfogadta, de a szervezet bejegyzésében illetékes Belügyi Megbízotti Hivatal csak két hónappal később, több módosítással hagyta azt jóvá. Ennek ellenére megindult a helyi szervezetek létrehozása. Az első évben 63 helyi szervezet alakult 3380 taggal. A helyi szervezetek száma és a taglétszám az ötvenes években állandóan emelkedett, 1960-ban már 519 helyi szervezetet tartottak nyilván több mint 36 000 taggal. A jogfosztottság évei után létrehozott szervezet céljait az alapszabályzatban rögzítették. Ezek szerint a Csemadok feladata volt „gondoskodni a szlovákiai magyar nemzetiségű polgárok általános kulturális fejlődéséről”, de hasonló nyomatékkai szerepelnek a célok között a párt elvárásai a magyarokkal szemben: „a dolgozók nemzetközi szolidaritási eszméjének ápolása”, valamint a „Csehszlovák Köztársaság és annak népi demokratikus rendszere iránti lojalitás kifejezése”. További nem elhanyagolható feladat volt „a sovinizmus és a revizionizmus megnyilvánulásai elleni fellépés”. Ez utóbbi figyelmeztetés volt azoknak, akik a Csemadok megalakuláskor abban kezdtek reménykedni, hogy az új szervezet orvosolja a szlovákiai magyarokon az előző három évben esett sérelmeket. Erről azonban még csak szó sem eshetett a szervezeten belül. Aki ilyesmivel vagy ennek csak a látszatával próbálkozott, azt kíméletlenül megbélyegezték, s zaklatásoknak tették ki. A Csemadok céljai között az a párt által sugallt feladat is szerepelt, hogy a szervezet tevékenységével, egymás kultúrájának és értékeinek kölcsönös megismertetésével járuljon hozzá a szlovák és a magyar lakosság közeledéséhez. Ezt magyar részről teljesítették is. Szlovák részről azonban megnyilvánult az a bizalmatlanság, amely már az előzőleg is és újabban más formában terjesztett előítéletekből táplálkozott. Mindjárt a kezdetekkor akadályt gördítettek, főleg a vidéki közigazgatási és pártszervek, a Csemadok-alapszervezetek megalakítása elé. Felsőbb utasításra hivatkozva nem voltak hajlandók elismerni azokat az alapszervezeteket, amelyekbe reszlovakizált magyarok is beléptek. Eleinte ezért a szervezet taglétszáma sem növekedhetett az érdeklődésnek megfelelően. Később azonban ezt az indoklást már nem alkalmazták. A Csemadok első évtizedének történetére rányomta bélyegét az adott korszak, amely erős korlátok közé szorította a tevékenységét. Az akkori elvárásoknak megfelelően a szervezet aktivistái nagy számban vettek részt a kolhoz típusú mezőgazdasági szövetkezetek létrehozásában, amely, mint tudjuk, sok konfliktussal járt. A tagságot bekapcsolták a város- és falufejlesztési versenyekbe. Ingyen ledolgoztak több száz órát. A Csemadok aktivistái népfőis-
