Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

Varga Sándor: A Csemadok történetének rövid áttekintése

406 Varga Sándor get adott arra, hogy a csehszlovákiai magyar la­kosok visszakapják a csehszlovák állampolgár­ságot. Fokozatosan megnyíltak a magyar taní­tási nyelvű iskolák, és 1948 decemberében megjelent egy magyar nyelvű lap, az Új Szó el­ső száma. Ebben az időben merült fel egy, a magyar lakosság érdekeit képviselő szervezet létrehozásának gondolata is. Ez ügyben véle­ménycserére került sor a magyarországi kom­munista párt és a csehszlovák kommunista test­vérpárt vezetői között. A magyar fél véleménye szerint a csehszlovákiai magyarok részére egy érdekvédelmi jellegű szervezet létrehozása len­ne kívánatos. A csehszlovák pártvezetés végül úgy döntött, hogy szoros értelemben vett kultu­rális szervezet létrehozásához járul hozzá. Szlovákiában a kommunista párt legfelsőbb vezetősége Magyar Bizottság néven régi párt­harcosokból álló testületet hozott létre a ma­gyar ügyek intézésére. Ez a testület készítette elő a létrehozandó magyar kulturális szervezet alakuló közgyűlésének összehívását is, amely­re 1949. március 5-én került sor Pozsonyban. Az összehívott küldöttek beszámolót és üdvöz­lőbeszédeket hallgattak meg, s elhangzott ki­lenc előre egyeztetett felszólalás is. Végül megválasztották a Csehszlovákiai Magyar Dol­gozók Kultúregyesületének elnökét Lőrincz Gyula személyében, aki a párt magyar nyelvű napilapjának, az Új Szónak volt a főszerkesztő­je, valamint a központi vezetés tagjait. Termé­szetesen a tisztségviselő személyekre tett javas­latokat is előre egyeztették az illetékes párt­szervekkel. Mint később kiderült, elmulasztot­ták viszont előre egyeztetni az egyesület alap­szabályára tett javaslatot. így azt a közgyűlés ugyan elfogadta, de a szervezet bejegyzésében illetékes Belügyi Megbízotti Hivatal csak két hónappal később, több módosítással hagyta azt jóvá. Ennek ellenére megindult a helyi szerve­zetek létrehozása. Az első évben 63 helyi szer­vezet alakult 3380 taggal. A helyi szervezetek száma és a taglétszám az ötvenes években ál­landóan emelkedett, 1960-ban már 519 helyi szervezetet tartottak nyilván több mint 36 000 taggal. A jogfosztottság évei után létrehozott szer­vezet céljait az alapszabályzatban rögzítették. Ezek szerint a Csemadok feladata volt „gondos­kodni a szlovákiai magyar nemzetiségű polgá­rok általános kulturális fejlődéséről”, de hason­ló nyomatékkai szerepelnek a célok között a párt elvárásai a magyarokkal szemben: „a dol­gozók nemzetközi szolidaritási eszméjének ápolása”, valamint a „Csehszlovák Köztársaság és annak népi demokratikus rendszere iránti lo­jalitás kifejezése”. További nem elhanyagolható feladat volt „a sovinizmus és a revizionizmus megnyilvánulásai elleni fellépés”. Ez utóbbi fi­gyelmeztetés volt azoknak, akik a Csemadok megalakuláskor abban kezdtek reménykedni, hogy az új szervezet orvosolja a szlovákiai ma­gyarokon az előző három évben esett sérelme­ket. Erről azonban még csak szó sem eshetett a szervezeten belül. Aki ilyesmivel vagy ennek csak a látszatával próbálkozott, azt kíméletlenül megbélyegezték, s zaklatásoknak tették ki. A Csemadok céljai között az a párt által su­­gallt feladat is szerepelt, hogy a szervezet tevé­kenységével, egymás kultúrájának és értékei­nek kölcsönös megismertetésével járuljon hoz­zá a szlovák és a magyar lakosság közeledésé­hez. Ezt magyar részről teljesítették is. Szlovák részről azonban megnyilvánult az a bizalmat­lanság, amely már az előzőleg is és újabban más formában terjesztett előítéletekből táplál­kozott. Mindjárt a kezdetekkor akadályt gördí­tettek, főleg a vidéki közigazgatási és pártszer­vek, a Csemadok-alapszervezetek megalakítása elé. Felsőbb utasításra hivatkozva nem voltak hajlandók elismerni azokat az alapszervezete­ket, amelyekbe reszlovakizált magyarok is be­léptek. Eleinte ezért a szervezet taglétszáma sem növekedhetett az érdeklődésnek megfele­lően. Később azonban ezt az indoklást már nem alkalmazták. A Csemadok első évtizedének történetére rányomta bélyegét az adott korszak, amely erős korlátok közé szorította a tevékenységét. Az akkori elvárásoknak megfelelően a szervezet aktivistái nagy számban vettek részt a kolhoz típusú mezőgazdasági szövetkezetek létrehozá­sában, amely, mint tudjuk, sok konfliktussal járt. A tagságot bekapcsolták a város- és falu­fejlesztési versenyekbe. Ingyen ledolgoztak több száz órát. A Csemadok aktivistái népfőis-

Next

/
Thumbnails
Contents