Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
László Béla: A magyar oktatásügy
A magyar oktatásügy 239 4. A magyar nyelvű oktatás negyedik kategóriájába sorolható a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Gazdálkodástudományi Karának Királyhelmecen kihelyezett, 1993-tól működő nappali tagozata, amely Be. szintű képzést nyújt, valamint a 2001-ben Komáromban ugyanazon egyetem által a Selye János Egyetemért Alapítvány szervezésében indított egyetemi szintű közgazdászképzés. Komáromban a gazdasági szakon indult nappali tagozatos képzés gazdasági informatika, kommunikáció, pénzügy specializációkban folyik. A budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2002-ben szintén a Selye János Egyetemért Alapítvány szervezésében műszaki informatikus szakon indított nappali tagozatos képzést. Komáromban a képzések infrastruktúrával, külön adminisztrációval ellátott kihelyezett egyetemi központban folynak.'“ Ezeket azért választottuk el az előzőektől, mert a képzés nappali tagozaton folyik, térítésmentes, ösztöndíjazott, és teljes mértékben Magyarország finanszírozza. A kihelyezett képzési központokban 2001 - ben összesen 942 hallgató, 2002-ben pedig 1211 hallgató tanult. Ezek közül 2001-ben a nappali tagozatos képzésben végezte tanulmányait 350 hallgató (gazdasági szakokon), 2002- ben pedig 548 hallgató gazdasági, 48 pedig műszaki irányzaton. Ezeket a számadatok beépítettük a 29. táblázatba. 3.5.3. Magyar nyelven oktató felsőoktatási intézmények A felsőoktatási intézmények közé soroljuk az alábbiakban — a hagyományos értelmezéstől eltérően — az olyan szervezeti egységeket is, amelyek nem jogi személyek, tehát a tanszéket, tagozatot, kart. A második világháború után e tekintetben az első ilyen felsőoktatási intézmény az 1951- ben alapított pozsonyi Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék volt. Magyar tagozatról beszélhetünk a pozsonyi kétéves felső tagozatos tanárképzés esetében is, mivel itt már külön tanulmányi csoportokban folyt a magyar nyelvű felsőoktatás, jóllehet nem rendelkezett sem döntéshozó, sem végrehajtó szervekkel. Ez a modell kielégítően működhetett mindaddig, amíg a mindenkori döntéshozó és végrehajtó szervek egyenrangúan kezelték a magyar és szlovák képzést egy oktatási intézményen belül. Ilyen értelemben a tagozatos modell minden tekintetben megfelelően működött az 1960-ban Pozsonyból Nyitjára áthelyezett tanító- és felső tagozatos tanárképzésben 1970-ig. Ez a modell azonban nem tudott kiteljesülni, tartóssá válni, mert az adott politikai környezetben nem volt arra lehetőség, hogy statútumokban legyen e modell részleteiben rögzítve, és még ha aszimmetrikusan is, de legalább minimális jogkörökkel a tagozatnak legyenek irányító szervei. A kilencvenes évek elején a szlovákiai magyar nyelvű felsőoktatás számára új lehetőségek nyíltak az intézményesülés terén. A komáromi Jókai Egyetem, valamint a nyitrai Nemzetiségi Kultúrák Karának tervezetei azonban 1990-ben, ill. 1992—1994 között az akkori politikai, társadalmi környezetben nem jutottak, nem juthattak el a megvalósítás stádiumába. A tagozatos modell azonban a Konstantin Egyetemen és jogelődjein minden korábbi hiányosságával együtt tovább működött, a tanárok és hallgatók számát illetően pedig lényegesen bővült. Jogállása tekintetében 1999-ben és 2000-ben lényegesen előrelépett azáltal, hogy a magyar szekció (a tagozat új megnevezése) választott szerveit, ezek kompetenciáit tekintve az egyetem és karok szervezeti egységévé vált. Az 1998 utáni kedvezőbb társadalmi és politikai légkörben két, a régebbiek folytatásaként is felfogható tervezet készült el a magyar nyelvű felsőfokú képzésre. A nyitrai Konstantin Egyetem keretén belül létrehozandó, az ott levő magyar tanító- és tanárképzésre épülő kar tervezetét 2000-ben követte a magyar Oktatási Minisztérium megbízásából készült Selye János Egyetem alapítását célzó tanulmány." Az 1998-ban hatalomra került kormánykoalíció tagja lett a Magyar Koalíció Pártja (MKP) is. A kormányprogram szerint „a kormány megoldásokat keres a pedagógusok képzésére a kisebbségi nyelvű iskolák részére, teológusok, kulturális és népművelő szakemberek képzésére