Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

László Béla: A magyar oktatásügy

240 László Béla a kisebbségek nyelvén, megfelelő intézményes szinten a létező egyetemek keretén belül”. Az MKP ezt egyetemi kar létrehozásaként értel­mezte a Konstantin Egyetemen belül. Az egye­tem Magyar Szekciója is kezdeményezően lé­pett fel a magyar tanító- és tanárképzésre épülő egyetemi kar létrehozása érdekében. Ennek tá­mogatására született meg 2001. január 24-én az a kormányhatározat, amelyben a kormány java­solja a nyitrai Konstantin Egyetemnek önálló egyetemi kar létrehozását pedagógusok, kultu­rális és népművelő szakemberek képzésére ma­gyar nyelven a lehető legrövidebb időn belül, és ehhez anyagi támogatást is kilátásba helyezett. A Konstantin Egyetem Szenátusa 2002. július 1-jén jóváhagyta az MKP képviselői által is el­fogadott kari tervezetet, és a karnak a Közép­európai Tanulmányok Kara (KTK) megneve­zést választotta. A kar hivatalosan 2003. no­vember 11-én jött létre, amelyre átkerül az egyetem teljes magyar tanító- és tanárképzése. Az egyetem többi kara ezután már semmilyen formában nem szervez magyar nyelvű oktatást. Az új karon az egyetem valamennyi akkreditált tanító- és tanárképzői szakját oktatni lehet. A 2000-ben a magyar Oktatási Minisztéri­um megbízásából elkészített tervezet szerint a komáromi egyetem szakítani kíván az eddigi hagyományos pedagógusképzésre épülő egye­temi elképzelésekkel, és helyette a közgazda­ság-tudományokra és informatikára épülő egyetem létrehozása mellett száll síkra. E ter­vezet szerint az egyetemalapítással párhuzamo­san óvni, támogatni, fejleszteni kell a létező ál­lami finanszírozású magyar nyelvű egyetemi képzést Szlovákiában és úgyszintén a kihelye­zett központokban folyó szakemberképzést is. Komárom és Nyitra támogatásával párhuzamo­san a szlovákiai magyar diákokat ösztönözni kell a szlovák felsőoktatási intézményekben való továbbtanulásra is. A 2000-ben született tervezet az egyetem létrehozását többek között három elv szerint képzeli el. A magyar egyetem nem a meglevő magyar nyelvű állami finanszírozású képzések és kihe­lyezett képzési központok ellen jön létre, ha­nem a magyar nyelvű felsőoktatás bővítését cé­lozza meg más tanulmányi programok kínálatá­val olyan szakokban, amelyeken magyar nyel­vű felsőoktatás Szlovákiában nincs, és nagyobb szakemberhiány mutatkozik. Akkreditált állami egyetem megalapításá­nak folyamatát magánegyetem létrehozásával kellene indítani, amely élvezné Magyarország szakmai és anyagi támogatását. A komáromi egyetemi tudományos kutatási környezet hiányosságai miatt a fokozatos épít­kezés elve követendő az infrastruktúra, az egyetemi környezet hazai tartós szakmai, tudo­mányos garanciák létrehozása érdekében. A Selye János Egyetemet a 2002-es parla­menti választások után megalakult új kormány­­koalíció politikai egyezség alapján hozta létre. A szlovák parlament 2003. október 23-án fo­gadta el a törvényt a magyar egyetem alapításá­ról, és 2004. január 17-én megtartották a komá­romi Selye János Egyetem alapító ünnepségét. A Selye János Egyetem koncepciója sok te­kintetben azonban eltér a magyar Oktatási Mi­nisztérium által 2000-ben elkészített tervezet­től. Az eltérés szembetűnő mindenekelőtt ab­ban, hogy olyan tanulmányi programokat is ter­vez indítani, amelyekben magyar nyelvű felső­­oktatás más intézményekben Szlovákia terüle­tén már van. A hamarosan megnyíló európai felsőoktatá­si és tudományos térbe a szlovákiai magyar fel­sőoktatás négy nyilvános intézménnyel lép be: a komáromi Selye János Egyetemmel, a nyitrai Konstantin Egyetem Közép-európai Tanulmá­nyok Karával, a pozsonyi és besztercebányai egyetem magyar tanszékével. Mindez az elmúlt évtizedekhez képest hatalmas előrelépésnek számít. A Selye János Egyetem három karral, a Ta­nárképző Karral, a Gazdaságtudományi Karral és a Refonnátus Teológiai Karral indul. A tanulmá­nyi szakok, ill. programok tekintetében egyelőre a Selye János Egyetem létrehozásával a már Szlovákiában meglevő magyar nyelvű felsőokta­tási lehetőségek lényegében nem bővülnek. A Közép-európai Tanulmányok Kara Szlo­vákiában a Nyitrán folyó magyar tanító- és ta­nárképzés 44 éves hagyományára épül. Oktatá­si és kutatási profiljának kialakítása két fő alap­pilléren nyugszik:

Next

/
Thumbnails
Contents