Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
László Béla: A magyar oktatásügy
212 László Béla 2.2.4. Középiskolák A magyar nemzetiségű alapiskolás tanulók gimnáziumokban, szakközépiskolákban és szakmunkásképző iskolákban folytathatják tanulmányaikat. Mindhárom középiskola-típusban vannak magyar tannyelvű iskolák, ill. magyar tannyelvű osztályokat működtető iskolák is. Sőt olyan szlovák tannyelvűként jegyzett iskolák is vannak, melyek egyes osztályaiban bizonyos tantárgyakat szlovák nyelven, más tantárgyakat magyar nyelven oktatnak. Természetesen a magyar alapiskolás tanulók akár szlovák tannyelvű középiskolában is tanulhatnak. A hivatalos statisztikákból nem derül ki, hogy a szlovák tannyelvű iskolákban működő kétnyelvű osztályok - melyeket kivétel nélkül a magyar nemzetiségű tanulók számára hoztak létre - szlovák vagy magyar nyelvű osztályoknak minősülnek-e. A kétnyelvű osztályok kategóriájával ugyanis nem számol a statisztika. Ugyanakkor a magyar tannyelvű iskolákban is vannak szlovák nemzetiségű tanulók részére létrehozott osztályok, amelyek nyilván teljesen szlovák tannyelvűek, de olyan osztályok is, amelyeket a magyar nemzetiségű tanulók látogatják, de már szigorúan kétnyelvüek. A középiskolák ilyen bonyolultsága mellett a statisztikai adatok közül csak azokat lehet pontosaknak tekinteni a magyar nemzetiségű tanulók iskolai oktatása szempontjából, amelyek a magyar tannyelvű iskolák, osztályok adatait rögzítik. Az elmondottak elsősorban a középiskolákra jellemzőek, és sokkal kisebb mértékben érvényesek az óvodai nevelésre és az alapiskolai képzésre.68 2.2.4.I. Gimnáziumok Hasznos tanulságokkal szolgálhat az 1990 utáni helyzet alakulásának elemzése. Az 1990 és 1996 közötti időben lényeges változások történtek a gimnáziumi képzésben. Ennek okai voltaképpen három területre vetíthetők vissza. Először is jelentősen felértékelődött a társadalomban a gimnáziumi képzés rangja, mivel a középiskolák közül a gimnázium készíti fel legjobban a tanulókat az egyetemekre, főiskolákra való bejutásra. Lehetőség nyílt továbbá magániskolák és egyházi iskolák, köztük gimnáziumok alapítására is. Harmadszor pedig azt említhetjük meg, hogy törvényesen is különböző típusú gimnáziumok alakulhattak, s teljesen új elem a nyolcosztályos gimnáziumok alapításának lehetősége. Ha mindezekhez hozzáveszszük az oktatás tartalmának sokrétű, színes tagolódását s az ezek közötti szabad választás lehetőségét, akkor még nyilvánvalóbb, hogy miért nőtt meg az érdeklődés a gimnáziumi képzés iránt, és miért nőtt lényegesen nemcsak a gimnáziumok, hanem a gimnáziumi osztályok és tanulók száma is.69 A) Először lássuk a gimnáziumok sűrűségének adatait a két népszámlálási évben! 1991- ben Szlovákiban 35 880 lakosra jutott egy gimnázium és 3128 lakosra egy gimnáziumi osztály. Az említett évben 12 magyar tannyelvű gimnázium működött 96 osztállyal. A 8 közös igazgatású gimnáziumban 44 magyar tannyelvű osztály volt. Ezenkívül még működött 2 szlovák-ukrán tannyelvű gimnázium is. így 36 155, ill. 33 477 szlovák nemzetiségű lakosra jutott egy szlovák tannyelvű gimnázium, ill. olyan gimnázium, amelyben szlovák nyelven lehetett tanulni. Ezektől az adatoktól lényegesen eltérnek a magyar nemzetiségre vonatkozó számadatok. Egy magyar tannyelvű gimnáziumra ugyanis 1991-ben 47 275 magyar nemzetiségű lakos jutott, és egy olyan gimnáziumra, ahol magyar nyelven lehetett tanulni, 28 365 magyar lakos. Ezzel együtt a 2001-es számadatok a 19. táblázatban találhatók. Ezek az adatok arról tanúskodnak, hogy tíz év alatt nagy fejlődés állt be a gimnáziumi oktatásban, hiszen 1991-hez viszonyítva 2001-re Szlovákiában az egy gimnáziumra eső lakosok száma 30,91%-kal csökkent, egy szlovák nyelven is oktató gimnáziumra eső szlovák nemzetiségű lakosok száma pedig 30,73%-kal volt kevesebb. A magyar nyelvű gimnáziumi oktatás térvesztésének egyik mutatója az, hogy egy magyar nyelven is (MT+V) oktató gimnáziumra eső magyar nemzetiségű lakosok száma az előbbi adatoknál kisebb, azaz 26,60%-kal csökkent a szóban forgó időszakban. Ettől eltekintve 1991 és 2001 között a magyar gimnáziumok sűrűsége, elérhetősége bi-
