Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
László Béla: A magyar oktatásügy
A magyar oktatásügy 213 jonyos relatív csökkenést mutat olyan értelemben, hogy míg Szlovákiában ez idő alatt 47,62%-kal emelkedett a gimnáziumok száma, addig a magyar nyelven oktató gimnáziumok száma csak 25%-kal lett több. A magyar nemzetségü lakosok számára viszont országos viszonylatban a magyar nyelvű gimnáziumi oktatáshoz való hozzáférhetőség még mindig jobb, mint általában az ország lakosai számára, más szóval a magyar nyelven is oktató gimnáziumok sűrűsége a magyar ajkú lakosok körében még mindig jobb, mint a gimnáziumok országos sűrűsége. A magyar nemzetiségű fiataloknak jó lehetőségük van magyar nyelvű gimnáziumokban folytatni tanulmányaikat. A magyar tannyelvű alapiskolákba járó magyar gyermekek tehát nagyobb eséllyel tanulhatnak tovább magyar gimnáziumokban, mint a szlovák tannyelvű alapiskolákba járók szlovák gimnáziumban. E kedvező statisztikai adatok azonban már nem tudnak számot adni arról, hogy a gimnáziumok elhelyezése mennyire optimális. így például az Ipolyság-Zseliz-Érsekújvár vonaltól északra eső területeken a közelmúltig egyetlen gimnáziumban sem lehetett magyar nyelven tanulni, amióta már több mint negyedszázada Nyitrán megszüntették a magyar nyelvű gimnáziumi osztályokat. A 2001-ben Léván megnyílt felekezeti gimnázium a közeli két ipolysági és a zselizi gimnázium miatt távolabbról, a szórványmagyarság vidékeiről kényszerül diákokat toborozni, s ez hosszú távon csak akkor lehet eredményes, ha valamilyen sajátos, egyedi programot tud felkínálni. Részben hasonló gondokkal küzd a gútai magyar felekezeti gimnázium is. B) A gimnáziumokon belüli állapotok statisztikai adatok által való megközelítése érdekében vegyük szemügyre először a gimnáziumok nagyságát! E tekintetben például egy magyar tannyelvű gimnáziumban 1991-ben átlagban 7,00 osztály volt, amely 2001-re 7,72 osztályra bővült. A szlovákiai átlag ennél lényegesen magasabb, 12,66, ill. 13,44. Hasonló a helyzet az egy gimnáziumba járó diákok átlagos számát tekintve is. Itt még nagyobb a különbség, hiszen mind 1991-ben, mind 2001- ben egy magyar nyelvű oktatást biztosító gimnáziumra eső diákok száma csak fele volt az országos átlagnak (20. táblázat). A magyar nyelven oktató gimnáziumok a magyar diákok számát tekintve kis gimnáziumoknak tekinthetők, amelyekben a párhuzamos osztályok hiánya miatt nem tudnak speciális szakprogramokat hirdetni. A komáromi Selye János Gimnáziumon és a dunaszerdahelyi Vámbéry Ármin Gimnáziumon kívül a többi gimnázium többnyire csak idegen nyelv vagy informatika szakos osztályokat tud nyitni. Csak ilyen programokkal ma már nem lehet vonzóbbá tenni a magyar nyelvű gimnáziumi képzést a szlovák nyelvűnél (20. táblázat). 19. táblázat A gimnáziumok sűrűségének számadatai70 Év Egy gimnáziumra eső lakosok száma Szlovákia szlovák nemzetiségű magyar nemzetiségű SZT SZT+V MT MT+V 1991 35 880 36 155 33 477 47 275 28 365 2001 24 790 24 162 23 190 30 619 20 821 SZT - szlovák tannyelvű, MT - magyar tannyelvű, SZT+V - szlovák + vegyes tannyelvű, MT+V - magyar + vegyes tannyelvű gimnáziumok 20. táblázat A gimnáziumokon belüli mennyiségi mutatók71 Év Egy gimnáziumban Egy osztályban osztályok száma tanulók száma tanulók száma Szlovákia magyar Szlovákia magyar Szlovákia magyar 1991 12,66 7,00 402,53 204,45 31,80 29,21 2001 13,44 7,72 397,41 199,28 29,57 25,81
