Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
László Béla: A magyar oktatásügy
A magyar oktatásügy 209 tos, jelentős (118 044) csökkenése ellenére az alapiskolák száma alig változott. Ez az alapiskolák integrációjának újabb hullámát vetíti előre, mert az iskolákra fordítható anyagi eszközök nem teszik lehetővé az iskolák finanszírozását, az oktatás színvonalát elősegítő befektetéseket. A magyar tannyelvű iskolák, ill. magyar tannyelvű osztályokat működtető iskolák a szlovákiai alapiskolák 12,35%-át alkotják (tehát részesedésük országos viszonylatban még kissé nőtt is). Az alapiskolás tanulók száma Szlovákiában 1990 és 2002 között 16,39%-kal csökkent, az osztályok száma viszont csak 1,51%-kal. Ezzel szemben a magyar tannyelvű iskolákban - többek között a korcsoportok nagyobb arányú csökkenése miatt - az említett időszakban a tanulók számának csökkenése nagyobb, 18,71%-os volt. Az óvodás gyermekek esetéhez hasonlóan az alapiskolás tanulóknál is csökkenő tendenciát mutat a szlovák tannyelvű iskolába járó magyar nemzetiségű tanulók százalékos aránya és természetesen száma is. 1996-tól ez a tendencia a statisztikai adatok szerint már nem folytatódik. A magyar nyelvű alapiskolai oktatásban részesülő tanulók számának relatív növekedését még azzal is alátámaszthatjuk, hogy míg 1990 és 2002 között a magyar nemzetiségű alapiskolások száma 17 351-gyel, azaz 26,82%-kal csökkent, addig a magyar nyelven tanuló gyermekek száma csak 9058-cal, vagyis 18,71%kal lett kevesebb. Ugyanebben az időszakban a magyar nyelven tanuló magyar nemzetiségű alapiskolás gyermekek száma 9741-gyei, azaz 20,47%-kal lett kevesebb, azonban a szlovák nyelven tanuló magyar nemzetiségű alapiskolások száma lényegesen nagyobb mértékben, 7610-zel, azaz 44,48%-kal csökkent. Ebből adódóan a magyar nemzetiségű tanulók számbeli csökkenéséhez a szlovák nyelven tanuló magyar alapiskolások 43,86%-kal járultak hozzá annak ellenére, hogy az utóbbiak százalékos aránya kevéssel 20% fölött mozog. Érdekesnek mutatkozik az elkövetkező években megfigyelni, hogy a szlovák iskolákba járó magyar tanulók számának, de mindenekelőtt százalékos arányainak folyamatos csökkenését indította-e el a 2001 és 2002 közötti 1,63%-os csökkenés. Ha igen, akkor ez leginkább Magyarország részéről a határain túli magyarság támogatásának, esetleg az európai integrációs folyamatoknak a következményeként is felfogható. A statisztikai adatok elemzése alapján nehezen magyarázhatók az iskolai statisztikai évkönyvekben a magyar nemzetiségű tanulókra vonatkozó számadatok eltérései a népszámlálás által a magyar nemzetiségű tanulók alapiskolás (5-14) korcsoportjáról közölt adatoktól. Ez abban jelenik meg, hogy több a magyar nemzetiségű alapiskolás tanuló, mint amennyinek a korcsoport aránya szerint lenni kellene. Ez a jelenség 1995-től észlelhető. Csupán feltételezhetjük, hogy ezt többek között a kötelező iskolalátogatás miatt a magyar nemzetiségű tanulók nagyobb arányú csökkenése idézheti elő, tudniillik a magyar nemzetiségű alapiskolai tanulók között az országos adatokhoz viszonyítva magasabb a roma származásúak aránya, de erre csak mélyebb kutatások adhatják meg a választ. Mivel az alapiskolák látogatása kötelező, ezért itt sem a hiány, sem a többlet nem értelmezhető pozitív jelenségként. Olyan jelenségek is észlelhetők, hogy azokon a településeken, ahol a lakosság jelentős részét a magyar romák alkotják, a szülők a magyar iskolákban meglevő magas roma jelenlét miatt inkább szlovák iskolába íratják gyermekűket. Ilyen körülmények között a tehetséges tanulók esetleges látványos eredményei vagy a külső támogatások sem hoznak sikereket a magyar tannyelvű iskolákba való behatások terén. Fel kell készülni azonban egy várható új jelenségre is, amely az anyanyelvi oktatást és a szülőföldön való maradást állíthatja egymással szembe az európai integráció kapcsán. A hosszan elnyúló szlovák-magyar államhatár mentén élő szlovákiai magyarság gondolkodása ugyanis akár olyan hányt is vehet, hogy a szülők a szlovákiai magyar tannyelvű alapiskola elvégzése után magyarországi középiskolákba hatják gyermekeiket. E gyermekek jelentős része pedig nyilván a szlovákiai magyar kisebbség elveszített értelmiségi rétegét fogja gyarapítani. A magyar tannyelvű alapiskolai művelődésben az iskolák, osztályok, tanulók statisztikai számadatainak kedvező változásai valószí-
