Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
László Béla: A magyar oktatásügy
210 László Béla nüleg több okra is visszavezethetők. Az okok között szerepet játszhat az is, hogy csökkent a magyar nemzeti kisebbség, de az egyes személyek függősége is az államhatalomtól. A magyar kisebbség a jogaiért, az iskoláiért vívott tartós küzdelme alatt megerősödött identitástudatában, s a demokratizálódás folyamata és az önkormányzatiság kialakulása nagyobb lehetőségeket kínál arra, hogy sajátos társadalmi, művelődési, politikai, de gazdasági életet is éljen. A foglalkozási és foglalkoztatási, ill. lakhatási körülmények megváltozása következtében egyre kevesebb fiatal magyar család költözik be a szlovák többségű városokba, és így valószínűleg csökken a vegyes házasságok száma. Szerepet játszhat itt még az is, hogy a szlovák tannyelvű iskolákban tantervi keretek között folyó magyarellenes oktatási és nevelési programok negatív előítéleteket váltanak ki a magyar szülők körében. A magyarországi közalapítványok által nyújtott anyagi támogatások, az ún. beíratási programok pozitív hatásával mindenképpen számolni kell, ugyanis ennek eredményeként a szlovák tannyelvű iskolákba járó magyar nemzetiségű tanulók számának csökkenése várható. A statisztikai adatokból azonban az is kitűnik, hogy a támogatások jelenlegi formái nem eléggé hatékonyak, s azokat sokszor politikai és csoportérdekek éltetik. A támogatóknak a megelőzésre is nagyobb súlyt kellene fektetni. Itt többek között a magyar társadalmi, kulturális, művelődési és közösségi élet erősítésére gondolunk, kiváltképpen a családalapítás előtt álló fiatalok körében. D) Végezetül térjünk ki a szlovák nyelv szerepére, oktatására a magyar tannyelvű iskolákban! A szlovák nyelv a magyar nemzetiségű lakosok számára nemcsak az állam többi lakosaival való kommunikáció eszköze, hanem nélkülözhetetlen feltétele a munkavállalásnak, érvényesülésnek, de sok esetben már a továbbtanulásnak is. Ezért az alapiskolás tanulók szlovák nyelvi képzését mindvégig a magyar iskolai oktatás fontos részének tekintették mind az iskolaügyi hatóságok, mind a magyar oktatásban érdekelt szülők és szakemberek. Nagy előrelépést jelentettek a kilencvenes évek elején az oktatásügyi tárca által is elfogadott azon elvek, amelyek szerint a magyar iskolákban a szlovák nyelv oktatása során a kommunikatív módszereket kell alkalmazni az idegen nyelv oktatásánál alkalmazott módszertani és tartalmi vonatkozások szem előtt tartásával. Ez két formai keret között valósul meg: az alapnyelvi képzési és a kiegészítő nyelvi képzési formákban. Az alapképzés keretén belül már az óvodai nevelésben kötelezően bevezették a szlovák nyelvű órákat, és az iskolai oktatás minden szintjén intenzíven, magas óraszámban folyik a szlovák nyelv oktatása. Emellett nem kötelező tantárgyként a szlovák nyelvű társalgást (konverzációt és szakkonverzációt) is bevezették. A kiegészítő szlovák nyelvi képzés formái között szerepel az alapiskola ötödik osztályától kezdve a természettudományi tantárgyak szakterminológiájának elsajátítása szlovák nyelven is, majd a 8. és 9. osztályban e tantárgyakból tematikus egységek szlovák nyelven történő öszszefoglaló ismétlése. Ettől eltekintve a magyar alapiskolás tanulók szlovák nyelvi szintje nagyon különböző. A szlovák nyelv elsajátításának szintje ugyanis nemcsak az iskolai oktatástól, hanem attól is függ, milyen nyelvi, társadalmi és szociális környezetben nevelkedik a tanuló. A kilencvenes évek elején a szaktárca felmérte a magyar tannyelvű iskolák tanulóinak szlováknyelv-tudását, és megállapította, hogy a tanulók egyötöde esetében nagy hiányosságok mutatkoznak a szóbeli készség terén. A tapasztalatok alapján az sem meglepő, hogy odafigyelést érdemlő nagy különbségek vannak az egyes iskolák tanulóinak szlováknyelv-tudása között. Nyilván hasonló a helyzet más tantárgyak esetében is. Itt az egyes tantárgyak, tehát a szlovák nyelv oktatásának folyamatos figyelése, felmérése volna a járható út, hogy a pedagógusok és iskolák konfrontálódjanak más iskolák eredményével az oktatás színvonalának emelése érdekében. Meg kell azonban említeni azt is, hogy a magyar tannyelvű alapiskolák érdekeltek abban, hogy tanulói sikeresen tanulhassanak tovább akár szlovák nyelvű középiskolákban is. Ezért az ilyen iskolák felvételi vizsgáira a tanulókat szinte valamennyi iskolában külön készítik fel (18. táblázat).
