Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
László Béla: A magyar oktatásügy
192 László Béla jelentős, nemzetközi visszhangot is kiváltó öszszecsapás a nyelvtörvény vitája és elfogadása volt 1990-ben. A Matica slovenská által benyújtott nyelvtörvénytervezetet az őszi parlamenti vita során a mérsékelt politikai erők (a magyar tervezettel együtt) elvetették, s a parlament a kormány által benyújtott tervezetet fogadta el. Az 1990. október 25-én elfogadott 428/1990. számú, a Szlovák Köztársaság hivatalos nyelvéről szóló törvény közvetlenül nem csorbította a meglevő magyar nyelvű oktatást, azonban hivatkozási alapul szolgált a magyar nyelv használatának korlátozására az oktatás irányítása, szervezése terén.29 Elindította például azt a folyamatot, amely a pedagógiai dokumentációk, a bizonyítványok stb. kétnyelvű használata ellen irányult. A kilencvenes évek elején az egyes csoportok részéről tudatosan szított magyarellenes hangulat arra kényszerítette a kormányt, hogy foglalkozzon a nemzetiségi kérdéssel. így már 1990 márciusában megszületett a rendszerváltás utáni első olyan kormányhatározat, amely intézkedéseket foganatosít a nemzetiségi kérdés megoldására.30 Ezzel lényegében kormányzati szintre emelte egyrészt a szlovák nacionalista követeléseket, másrészt az oktatás és kultúra terén megfogalmazott magyar politikai kezdeményezéseket. Az említett kormányhatározat elindította és legitimizálta az oktatási, ifjúsági és sportminisztériumban azokat a folyamatokat (tanulmányok, jelentések elkészítését, rendeletek és törvények kidolgozását és jóváhagyását), amelyek a magyar nyelvű oktatás visszaszorítását, korlátozását voltak hivatva elérni. Ezzel lényegében az erős tiltakozások miatt kudarcba fulladt 1978-1984 közötti kommunista elképzelések megvalósítása került fokozatosan előtérbe. Ha rendszerbe állítjuk a szlovák állami, politikai és hatalmi szervek magyar nemzetiségi politikájának megnyilvánulásait a rendszerváltás óta, akkor valójában három jól körülhatároló politikai indíttatású kezdeményezésről beszélhetünk:- a nemzetiségileg vegyes lakosságú területek iskolaügyének előtérbe helyezése,- a szlovák nyelven való oktatásra vonatkoztatott ún. alternatív oktatás bevezetése, — a kétnyelvű bizonyítványok kiadásának megszüntetése. Most pedig lássuk részleteiben is az egyes kormányzatok nemzetiségi oktatáspolitikájának megnyilvánulásait! 2.1.2. A nemzetiségileg vegyes lakosságú területek iskolaügye A Szlovák Köztársaság Oktatási, Ifjúsági és Sportminisztériuma már 1990 tavaszán a szlovákiai magyar oktatásügyi problémák megoldása helyett a nemzetiségileg vegyes lakosságú területek iskolaügyét állította a figyelem középpontjába. Ezzel egy szintre kívánta helyezni a magyar nemzeti kisebbség oktatási problémáit az e területeken élő többségi nemzet oktatási problémáival. Többek között abból indult ki, hogy a nemzetiségileg vegyes lakosságú területeken a többségi nemzet tagjai, a szlovákok vannak rosszabb helyzetben, asszimilálódnak, iskoláik rosszabb állapotban vannak, mint a magyar iskolák, a szlovák gyermekek magyar iskolákba kényszerülnek járni stb. A kérdések eme felvetése és összemosása mögött tetten érhető az a szándék, hogy a magyar iskolák rovására megerősítsék a szlovák iskolákat. Első lépésként az oktatási, ifjúsági és sportminisztériumban a nemzetiségek iskoláinak ügyével foglalkozó osztályt a nemzetiségileg vegyes lakosságú területek iskolaügyi főosztályává minősítették, tehát megerősítették jogkörét. A főosztályon csak egy-két, a kisebbségekhez tartozó alkalmazott maradt, így a főosztály abszolút szlovák többségűvé vált.31 A szlovák kormány már 1990 tavaszán foglalkozott a nemzeti kisebbségeket érintő kérdésekkel. A 129/1990. számú határozatával többek között elrendeli, hogy a nemzetiségileg vegyesen lakott területeken valamennyi nemzeti és etnikai csoporttal szemben igazságos és elfogulatlan oktatáspolitikát valósítsanak meg.32 Arra hivatkozva, hogy az addigi gyakorlat szerint a nemzeti kisebbségek iskoláinak problematikájával foglalkoztak, és figyelmen kívül hagyták a nemzetiségileg vegyes lakosságú területeken működő szlovák tannyelvű iskolák
