Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
László Béla: A magyar oktatásügy
A magyar oktatásügy 193 specifikus helyzetét, az 1990. augusztus 30-án hozott 393/1990. számú határozatával arra kötelezte a minisztert, hogy készítsen jelentést a „A nemzetiségileg vegyes lakosságú területek iskolaügyének helyzetéről és fejlesztéséről és a pedagógusképzésről”.33 A jelentés 1990. december 13-ra készült el. Az 1990 őszén folyó nyelvtörvényvita kiélezte a helyzetet a nemzeti kisebbségek iskoláit érintő kérdések megítélésében is. Ha 1990 novemberében a Matica slovenská nyelvtörvénytervezetét fogadta volna el a törvényhozás, akkor minden bizonnyal a jelentés ajánlásai is mások lettek volna.34 A jelentés statisztikai adatai azonban világosan tükrözték a valós állapotokat. A jelentés szlovák-magyar nemzetiségileg vegyes lakosságú területnek nyilvánította az akkori közigazgatási rendszer 13 járását (a 38-ból), ahol 1 601 641 szlovák és 571 426 magyar nemzetiségű lakos élt. E 13 járás területén a szlovák, ill. magyar tannyelvű iskolák között a pedagógusok képesítését, az iskolák gazdasági helyzetét stb. illetően statisztikailag értelmezhető különbségek nem voltak. A jelentésből mi most a leglényegesebb részt emeljük ki, amely azoknak a gyermekeknek a számát adja meg, akik nemzetiségüktől eltérő tannyelvű iskolákba járnak (esetleg kényszerülnek járni az anyanyelvi iskola hiánya miatt). A 10 járásból beérkezett adatok szerint 434 szlovák nemzetiségű gyermek járt magyar óvodába, de 3469 magyar nemzetiségű járt szlovák óvodába. A 11 járásból származó adatok az alapiskolás tanulók esetében 227, ill. 16 373 számban jelölik meg a magyar, ill. szlovák tannyelvű iskolába járó, a másik nemzetiséghez tartozó tanulók számát. A középiskolás diákok közül 151 szlovák nemzetiségű jár magyar tannyelvű iskolába és 10 851 (44,35%) magyar nemzetiségű szlovák tannyelvű iskolába. A jelentésből többek között az a megállapítás is következik, hogy a szlovák tannyelvű iskolába járó magyar nemzetiségű tanulók magas számának egyik oka a magyar tannyelvű iskolák, osztályok hiánya. A jelentés a pedagógusok korösszetételével kapcsolatban megállapítja, hogy a magyar pedagógusok átlagéletkora 45 év, a szlovák pedagógusoké pedig 43 év, tehát a magyar pedagógusok korösszetétele rosszabb a szlovák pedagógusokénál. A jelentés nagy fontosságot tulajdonít a szlovák nyelv oktatásának mind a szlovák, mind a magyar tannyelvű iskolákban. A szlovák iskolákba járó más anyanyelvű gyermekek szlováknyelvtudásának javítása érdekében ki kell dolgozni a szlovák nyelv oktatásának kommunikatív módszerét. A jelentés szükségesnek tartja a pedagógusok alkalmassági vizsgájának bevezetését annak érdekében, hogy megállapítsák, a pedagógus alkalmas-e az iskola tanítási nyelvén való oktatásra. A jelentés készítői viszonylag korrekt módon értelmezték a statisztikai adatokat, de már nem jutottak el arra a felismerésre, hogy igazságos, egyenlő esélyen alapuló ajánlásokat fogalmazzanak meg a magyar, ill. a szlovák anyanyelvű iskolai képzés számára. A jelentés bevezetőjében a Comeniustól származó idézet - mely szerint az anyanyelven való oktatás a legtermészetesebb és leghatékonyabb formája az oktatásnak - végül is nem jelenítődik meg a záró ajánlásokban, és arra sem történik javaslat, miként lehetne biztosítani az anyanyelvi oktatást azon több ezer szlovák iskolába járó magyar tanuló és diák számára, akik ezt igénylik. A jelentés alapján foganatosított intézkedések lényegében négy területre irányultak:35 1. Az anyanyelven való oktatás lehetőségeinek és feltételeinek megteremtése érdekében szükséges kidolgozni a nemzetiségileg vegyes lakosságú területeken az iskolák alapításának és működtetésének alapelveit (kizárva abból a szubjektív elemeket). 2. A magyar tannyelvű iskolák számára ki kell dolgozni és be kell vezetni a szlovák nyelv oktatásának új koncepcióját, beleértve az alsó tagozatos (1-5.) osztályokat is. 3. A szlovák iskolákban, ahol nem szlovák anyanyelvű tanulók is tanulnak, pedagógiailag átgondolt módon szükséges biztosítani a szlovák monolit nyelvi környezetet. 4. A pedagógusképzésben a szakok nyitásakor és a jelentkezők felvételekor rugalmasan fi
