Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
László Béla: A magyar oktatásügy
A magyar oktatásügy 187 Minden bizonnyal ez az egyik fő oka annak, hogy az említett idő alatt a szlovák tannyelvű iskolába járó magyar nemzetiségű alapiskolás tanulók aránya 10,07%-ról 26,97%-ra emelkedett (3. táblázat).15 Komáromban 1950. szeptember 1-jén megnyílt az első magyar tannyelvű gimnázium.17 1950. szeptember l-jével két harmadfokú középiskola nyílt, egy általános gimnázium Komáromban és egy tanítóképzést szolgáló pedagógiai gimnázium Pozsonyban (Magyar nyelvű pedagógiai iskola a nemzeti iskolás tanítók képzése számára [Pedagogická škola pre vzdelanie učiteľov národných škôl s vyučovacím jazykom maďarským]). Ezenkívül még két ipari szakközépiskola mellett nyílt magyar tagozat (magyar osztályok), mégpedig Pozsonyban és Kassán. Az indulás évében a komáromi gimnázium négy osztályában 142 diák kezdte meg tanulmányait, a pozsonyi pedagógiai gimnázium öt osztályába pedig 182 tanuló iratkozott be. Az ipariskolák egy-egy osztályában összesen 70 tanuló volt. 1950 és 1955 között a szlovákiai magyarságnak esélye volt arra, hogy az igényeknek megfelelő teljes középiskolai hálózatot építsen ki. A hetvenes évek elejére már 13 gimnázium működött, és további 9-ben nyitottak magyar tannyelvű osztályokat, tagozatokat.18 A magyar tannyelvű gimnáziumok tanulóinak a száma folyamatosan növekedett az új gimnáziumok nyitásának idején, a hatvanas évek közepéig. A hetvenes évek elején Szlovákiában tovább folytatódott a gimnáziumi oktatás bővítése, amit a tanulók számának 1980-ig tartó növekedése is mutat (4. táblázat). A következő tíz év közepére csökkent ugyan a tanulók száma néhány ezerrel, de 1990-ben már újból a tíz évvel korábbi számra nőtt. A magyar nemzetiségű gimnáziumi tanulók számának alakulása nem követte az összes gimnáziumi tanulók számának változásait, s ez még inkább érvényes a magyar tannyelvű gimnáziumi tanulók számadataira (4. táblázat).19 A magyar tannyelvű szakközépiskolai oktatás lassabban fejlődött, mint a gimnáziumi. 1950-ben három szakközépiskolában folyt magyar nyelvű oktatás, és nyolc osztályban 315 diák tanult úgy, hogy évközben újabb diákok érkeztek a magyar osztályokba. Magyar tannyelvű szakközépiskola 1953-ig csak egy alakult, Kassán, és mindaddig további 8 szakiskolában nyíltak magyar osztályok. A 41 osztályban még mindig csak 1407 magyar diák tanult. Ez nagyon lassú fejlődést jelentett, ráadásul 1954-ben ez is megtorpant, mivel újabb magyar tannyelvű iskolák vagy osztályok nyitását a hatóságok már csak vonakodva engedélyezték. Az 1970/1971-es tanévre kialakult a magyar tannyelvű, ill. magyar tannyelvű osztályokkal is rendelkező szakközépiskolai hálózat, amely kisebb változtatásokkal a kilencvenes évekre is megmaradt. E hálózatot 1970-ben 5 (1+4) ipariskola, 4 (0+4) közgazdasági szakközépiskola, 6 (5+1) mezőgazdasági szakközépiskola, 3 (1+2) egészségügyi szakközépiskola, 2 (0+2) pedagógia szakközépiskola és 1 (1+0) leányiskola alkotta (a zárójelben levő első szám a magyar tannyelvű iskolák számát, a második szám pedig a magyar tannyelvű osztályokkal is rendelkező iskolák számát jelzi). Összesen tehát 21 szakközépiskolában (8+13, 131 osztály, 4458 tanuló) folyt magyar nyelvű oktatás (5. táblázat).20 Az 1983/1984-es tanévben Szlovákiában 5 önálló magyar tannyelvű szakközépiskola működött, ebből 1 ipari, 3 mezőgazdasági és 1 egészségügyi. A magyar tannyelvű iskolák 56 osztályát 1733 tanuló látogatta, míg a 18 közös igazgatású iskola 99 osztályában 3125 diák tanult magyar nyelven.21 A szakmunkásképzőkben tanul a középiskolás korosztály fiataljainak legnagyobb hányada. Ezekben az iskolákban a tanulmányi idő egy és négy év között mozog, és az utóbbi másfél évtizedben a szakmunkásképzők tanulóinak egy része érettségi vizsgát tesz. 1948 óta a magyar szakmunkásképzés van a legmostohább helyzetben. Az 1970/1971-es tanévre is csak annyit sikerült elérni, hogy a 11 579 magyar nemzetiségű tanuló közül csak 4760 végezhette tanulmányait magyar vagy részben magyar nyelven. Ekkor még az összes tanuló 10,57%-a magyar nemzetiségű volt, de csak 4,37%-a járt magyar tannyelvű iskolába vagy osztályba.
