Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Gyurgyík László: A magyarság demográfiai, település- és társadalomszerkezetének változásai
178 Gyurgyík László 16. A korábbi népszámlálásoktól eltérően nem hanyagolhatjuk el az ismeretlen korúak számának alakulását, mivel számuk a 10 évvel korábbinak 32-szeresére, (1473-ról 47 524-re), arányuk 0%ról 0,9%-ra emelkedett. 17. A szlovák népszámlálási statisztika az ún. munkát keresőket - munkanélkülieket - a gazdaságilag aktívak közé sorolja. 18. A 8. táblázatban valamennyi kategória, így a munkát keresők aránya is a teljes populáción belülre vonatkozik. A hivatalos statisztikai kimutatások a munkanélküliek arányát a gazdaságilag aktív népességen belül mutatják ki. 19. Az 1989-es rendszerváltást megelőző évtizedekben a csehszlovák demográfiai statisztikák nem tartalmazták az ún. engedély nélküli migrációt, azaz az ország területét engedély nélkül elhagyók számát. A közép-európai posztkommunista országok - mint szabad mozgást biztosító demokráciák - népmozgalmi statisztikái a rejtett migrációs folyamatok követését inkább csak a célországok adatai alapján lennének képesek valamelyest rekonstruálni. 20. Választásunk az 1955-ös évre esett. 21. Ha az adatfelvétel az anya nemzetisége alapján történik, a nemzetiségek valós szaporodási viszonyait tükröző adatsorokat nyújt. Az adatfelvétel azonban magában hordozza bizonyos pontatlanságok lehetőségét is. Az adatlap kitöltését nem az anya végzi, így a nemzetiség feltüntetésekor nem zárható ki bizonyos szubjektivitás sem, másrészt az adatfelvétel sajátos körülményei is (sokszor már másnap a születés után, kórházi körülmények között kerül sor az adatfelvételre) bizonyos pontatlanságokhoz vezethetnek. Ettől jelentősebbek azok az eltérések, melyek a vegyes házasságokból származó gyermekek nemzetiségi megoszlásának kimutatásában mutatkoznak meg. Ebben meghatározó szerepe van annak, hogy a szülők az esetek döntő többségében a többségi fél nemzetiségét adják gyermeküknek. Nem elhanyagolható a házasságkötéskor két különböző nemzetiséget feltüntető - vegyes házasságra lépők - egyikének nemzetváltása, mely sokszor már az első gyermek megszületéséig (megszületésekor) megtörténik, s ennek következtében a gyermek is a nemzetiséget váltott anya nemzetiségét kapja. Másrészt a vegyes házasságban élő, magyar anyától született - a születéskor magyar nemzetiségűként feltüntetett - gyermekek nemzetiségét nem ritkán már rövid idővel születésük után (például a soron következő népszámlálás alkalmával) a család tényleges nemzetiségi identitásának, illetve orientációjának megfelelően tüntetik fel. Ezek következtében a nemzetiségi születési statisztika számadatai és az adott korcsoportú nemzetiségek népszámlálások szerinti megoszlása jelentős mértékben eltér egymástól. 22. Ez abból adódik, hogy a nemzetiségek ún. évközi számított népességszáma a következő cenzus időpontjára számítva kisebb-nagyobb értékkel eltér (általában alacsonyabb), mint cenzus során kimutatott érték. Ez pedig az időközben bekövetkező nemzetváltási folyamatok következménye. Ezért a nyers születési arányszámokat a rákövetkező cenzus lakosságszáma alapján utólag pontosíthatjuk. Ennek egyik legegyszerűbb módja, hogy az egymást követő két cenzus során kimutatott lakosság számának változását éves szintre lineárisan lebontjuk, és ezzel az értékkel helyettesítjük be az eredeti változatban alkalmazott évközi népesség számát. Ugyanezt elvégezhetjük a nyers halálozási arányszám és a természetes szaporodás/fogyás arányszámának pontosításánál is. 23. Szlovákia lakosságának halandósági adatsorai eltérő tendenciájúak. A hatvanas évek elejéig csökken a halandóság (a halálozások legalacsonyabb kimutatott száma 1961-ben 31 403 fő volt), elsősorban a javuló egészségügyi ellátásnak köszönhetően. A későbbiekben számuk fokozatosan emelkedik, 1990-ben és 1991-ben meghaladta az 54 ezret, az azóta eltelt időszakban 51 és 53 ezer fő között mozog. A magyar nemzetiségűek és Szlovákia össznépessége halandóságának alakulását az ún. nyers halandósági arányszámok segítségével hasonlítjuk össze. (Ennek korrekciójáról lásd a születéseknél feltüntetett lábjegyzetet.) A magyar nemzetiségűek nyers halálozási arányszáma az 1950-es években 12-13%o körül mozgott - ez azonban korrekcióra szorul, mivel az 1950-es csehszlovák népszámlálás több mint százezerrel kevesebb magyart mutatott ki a ténylegesen a magyar közösséghez tartozóknál -, az 1960-as években 10%o alatt volt, az 1980-as évek elejéig fokozatosan
