Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

Gyurgyík László: A magyarság demográfiai, település- és társadalomszerkezetének változásai

178 Gyurgyík László 16. A korábbi népszámlálásoktól eltérően nem ha­nyagolhatjuk el az ismeretlen korúak számának alakulását, mivel számuk a 10 évvel korábbinak 32-szeresére, (1473-ról 47 524-re), arányuk 0%­­ról 0,9%-ra emelkedett. 17. A szlovák népszámlálási statisztika az ún. mun­kát keresőket - munkanélkülieket - a gazdasági­lag aktívak közé sorolja. 18. A 8. táblázatban valamennyi kategória, így a munkát keresők aránya is a teljes populáción be­lülre vonatkozik. A hivatalos statisztikai kimuta­tások a munkanélküliek arányát a gazdaságilag aktív népességen belül mutatják ki. 19. Az 1989-es rendszerváltást megelőző évtizedek­ben a csehszlovák demográfiai statisztikák nem tartalmazták az ún. engedély nélküli migrációt, azaz az ország területét engedély nélkül elha­gyók számát. A közép-európai posztkommunis­ta országok - mint szabad mozgást biztosító de­mokráciák - népmozgalmi statisztikái a rejtett migrációs folyamatok követését inkább csak a célországok adatai alapján lennének képesek va­lamelyest rekonstruálni. 20. Választásunk az 1955-ös évre esett. 21. Ha az adatfelvétel az anya nemzetisége alapján történik, a nemzetiségek valós szaporodási vi­szonyait tükröző adatsorokat nyújt. Az adatfel­vétel azonban magában hordozza bizonyos pon­tatlanságok lehetőségét is. Az adatlap kitöltését nem az anya végzi, így a nemzetiség feltünteté­sekor nem zárható ki bizonyos szubjektivitás sem, másrészt az adatfelvétel sajátos körülmé­nyei is (sokszor már másnap a születés után, kór­házi körülmények között kerül sor az adatfelvé­telre) bizonyos pontatlanságokhoz vezethetnek. Ettől jelentősebbek azok az eltérések, melyek a vegyes házasságokból származó gyermekek nemzetiségi megoszlásának kimutatásában mu­tatkoznak meg. Ebben meghatározó szerepe van annak, hogy a szülők az esetek döntő többségé­ben a többségi fél nemzetiségét adják gyerme­küknek. Nem elhanyagolható a házasságkötés­kor két különböző nemzetiséget feltüntető - ve­gyes házasságra lépők - egyikének nemzetváltá­sa, mely sokszor már az első gyermek megszüle­téséig (megszületésekor) megtörténik, s ennek következtében a gyermek is a nemzetiséget vál­tott anya nemzetiségét kapja. Másrészt a vegyes házasságban élő, magyar anyától született - a születéskor magyar nemzetiségűként feltüntetett - gyermekek nemzetiségét nem ritkán már rövid idővel születésük után (például a soron követke­ző népszámlálás alkalmával) a család tényleges nemzetiségi identitásának, illetve orientációjá­nak megfelelően tüntetik fel. Ezek következté­ben a nemzetiségi születési statisztika számada­tai és az adott korcsoportú nemzetiségek nép­­számlálások szerinti megoszlása jelentős mér­tékben eltér egymástól. 22. Ez abból adódik, hogy a nemzetiségek ún. évkö­zi számított népességszáma a következő cenzus időpontjára számítva kisebb-nagyobb értékkel el­tér (általában alacsonyabb), mint cenzus során ki­mutatott érték. Ez pedig az időközben bekövetke­ző nemzetváltási folyamatok következménye. Ezért a nyers születési arányszámokat a rákövet­kező cenzus lakosságszáma alapján utólag ponto­síthatjuk. Ennek egyik legegyszerűbb módja, hogy az egymást követő két cenzus során kimu­tatott lakosság számának változását éves szintre lineárisan lebontjuk, és ezzel az értékkel helyet­tesítjük be az eredeti változatban alkalmazott év­közi népesség számát. Ugyanezt elvégezhetjük a nyers halálozási arányszám és a természetes sza­­porodás/fogyás arányszámának pontosításánál is. 23. Szlovákia lakosságának halandósági adatsorai eltérő tendenciájúak. A hatvanas évek elejéig csökken a halandóság (a halálozások legalacso­nyabb kimutatott száma 1961-ben 31 403 fő volt), elsősorban a javuló egészségügyi ellátás­nak köszönhetően. A későbbiekben számuk fo­kozatosan emelkedik, 1990-ben és 1991-ben meghaladta az 54 ezret, az azóta eltelt időszak­ban 51 és 53 ezer fő között mozog. A magyar nemzetiségűek és Szlovákia össznépessége ha­landóságának alakulását az ún. nyers halandósá­gi arányszámok segítségével hasonlítjuk össze. (Ennek korrekciójáról lásd a születéseknél fel­tüntetett lábjegyzetet.) A magyar nemzetiségűek nyers halálozási arányszáma az 1950-es években 12-13%o körül mozgott - ez azonban korrekció­ra szorul, mivel az 1950-es csehszlovák nép­­számlálás több mint százezerrel kevesebb ma­gyart mutatott ki a ténylegesen a magyar közös­séghez tartozóknál -, az 1960-as években 10%o alatt volt, az 1980-as évek elejéig fokozatosan

Next

/
Thumbnails
Contents