Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Gyurgyík László: A magyarság demográfiai, település- és társadalomszerkezetének változásai
Demográfiai, település- és társadalomszerkezet 179 emelkedett, a nyolcvanas évek második felétől csökken. Az országos nyers halálozási arányszám az 1950-es évek elejétől csökken, az 1960- as évek elejéig 8%o alatti értékre csökken, majd a későbbiekben 9,5-10,3%o körül mozog napjainkig. A magasabb magyar halandósági arány tendenciájában nem különbözik a szlovákiaitól. 24. A statisztikailag kimutatott migrációs trendek irányának változásához két további mozzanat is hozzájárult. A rendszerváltás előtti időszakban disszidálok egy jelentős része visszakapta (cseh)szlovák állampolgárságát, s egyfajta kétlaki életmódot folytatva bevándorlónak minősült. Csehszlovákia szétválását követően mindkét irányban nem elhanyagolható vándorlás volt kimutatható. A szövetségi hivatalok, vállalatok, intézmények, hadsereg alkalmazottainak egy része visszaköltözött Szlovákiába, ezenkívül nem kis számban szlovákiai romákat utasítottak ki a cseh hatóságok. A másik oldalon a Mečiar által vezetett Szlovák Köztársaság populista, autoritárius irányultsága elől a polgári ellenzék egy kisebb része Csehországba költözött, de ennél jelentősebb azoknak a Szlovákiában élő cseheknek a száma, akik 1992-1993 körül Csehországba telepedtek át. 25. Erről részletesebben lásd Gyurgyík 2003. 26. A korábbi cenzusok alkalmával az állampárti berendezés időszakában ilyen probléma fel sem merülhetett. Az 1991-es cenzus időpontja még túl közel volt a rendszerváltás időpontjához. 27. Egyes összetettebb változók esetében az ismeretlenek aránya ennél is magasabb. A társadalomszerkezet egyes mutatóinál az ismeretlenek aránya 20% körül mozgott. 28. Súlyosabb kérdés - legalábbis szlovákiai magyar viszonylatban, de ez már a népszámlálási adatok interpretációjának egy más dimenzióját érinti -, hogy mennyi lehet azoknak a száma, akik ugyan megszámláltattak (mivel mások kitöltötték helyettük az adatlapokat, vagy éppen itthon tartózkodtak), de valójában az ittlét-távoliét skáláján inkább az eltávozottak közzé sorolhatók. 29. Fogalomhasználatunkban megkülönböztetjük az asszimiláció és a nemzetváltás folyamatait. Az első alatt olyan hasonulási folyamatokat értünk, amely két nemzeti etnikai csoport relációjában a hasonulás kezdeti szakaszaitól a teljes beolvadásig terjed, s komplexen több dimenzió mentén vizsgálható. A nemzetváltásra általában egy változó, a nemzetiségi (esetleg anyanyelvi) hovatartozás változása során kerül sor. 30. Ez a megközelítés akkor szolgál megbízható, értékelhető, használható adatokkal, ha a vizsgálatba bevont nemzetiségek korspecifikus halálozási, illetve vándorlási mutatói nem térnek el jelentős mértékben egymástól. A szlovákiai magyar népesség nyers halálozási mutatói kedvezőtlenebbek az országos értékeknél. Ez nagyrészt a szlovákiai magyarság kedvezőtlenebb korösszetételével magyarázható. Az elemzés pontosságát a két népszámlálás időpontjának egybeesése (10 éves eltéréssel) is befolyásolja. (Ez azért lényeges elvárás, mivel egy-egy naptári éven belül a születések száma hullámzik. Az 1991-es és a 2001-es népszámlálás időpontja igen kis mértékben, alig 3 hónappal tér el egymástól. A megbízhatóság további lényeges összetevője az összlakosság és a szlovákiai magyarság vándorlási különbözete közti eltérés [mely mindkét esetben pozitív]. A magyar vándorlási többlet aránya háromszor kisebb, mint az országos érték). 31. Lásd Gyurgyík 2003. 32. Szlovákiában a kisgyermekek mintegy egy százaléka hal meg egyéves kora előtt, az idősebb, 2-9 évesek halálozási arányszáma néhány tized százalék. 33. Az etnikai reprodukció csökkenésének okaival, azaz amikor a magyar nemzetiségű anyák gyermekeinek egy része más nemzetiségű lesz, a 10. fejezetben foglalkoztunk. 34. Persze az anyanyelv fogalmának értelmezése is többsíkú, de a nemzetiség kategóriánál kevésbé problematikus. Többek között azért is, mivel a nemzetiség kategóriájának politikai konnotációja van, a többségi nemzethez való formális tartozás, még ha ennek etnikai töltete hiányos is, az adott nemzetállami keretekre tett hűségnyilatkozatként is értelmezhető, másrészt „hivatalos” kategóriának is minősül, mivel különböző dokumentumokban szerepel. A vélt vagy valódi érdek és az etnikai kötődés konfliktusa a nemzeti hovatartozás vállalását befolyásolhatja.
