Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

Gyurgyík László: A magyarság demográfiai, település- és társadalomszerkezetének változásai

Demográfiai, település- és társadalomszerkezet 179 emelkedett, a nyolcvanas évek második felétől csökken. Az országos nyers halálozási arány­szám az 1950-es évek elejétől csökken, az 1960- as évek elejéig 8%o alatti értékre csökken, majd a későbbiekben 9,5-10,3%o körül mozog napja­inkig. A magasabb magyar halandósági arány tendenciájában nem különbözik a szlovákiaitól. 24. A statisztikailag kimutatott migrációs trendek irá­nyának változásához két további mozzanat is hoz­zájárult. A rendszerváltás előtti időszakban disszi­dálok egy jelentős része visszakapta (cseh)szlovák állampolgárságát, s egyfajta kétlaki életmódot folytatva bevándorlónak minősült. Csehszlovákia szétválását követően mindkét irányban nem elha­nyagolható vándorlás volt kimutatható. A szövet­ségi hivatalok, vállalatok, intézmények, hadsereg alkalmazottainak egy része visszaköltözött Szlo­vákiába, ezenkívül nem kis számban szlovákiai ro­mákat utasítottak ki a cseh hatóságok. A másik ol­dalon a Mečiar által vezetett Szlovák Köztársaság populista, autoritárius irányultsága elől a polgári ellenzék egy kisebb része Csehországba költözött, de ennél jelentősebb azoknak a Szlovákiában élő cseheknek a száma, akik 1992-1993 körül Cseh­országba telepedtek át. 25. Erről részletesebben lásd Gyurgyík 2003. 26. A korábbi cenzusok alkalmával az állampárti be­rendezés időszakában ilyen probléma fel sem merülhetett. Az 1991-es cenzus időpontja még túl közel volt a rendszerváltás időpontjához. 27. Egyes összetettebb változók esetében az ismeret­lenek aránya ennél is magasabb. A társadalom­­szerkezet egyes mutatóinál az ismeretlenek ará­nya 20% körül mozgott. 28. Súlyosabb kérdés - legalábbis szlovákiai magyar viszonylatban, de ez már a népszámlálási adatok interpretációjának egy más dimenzióját érinti -, hogy mennyi lehet azoknak a száma, akik ugyan megszámláltattak (mivel mások kitöltötték he­lyettük az adatlapokat, vagy éppen itthon tartóz­kodtak), de valójában az ittlét-távoliét skáláján inkább az eltávozottak közzé sorolhatók. 29. Fogalomhasználatunkban megkülönböztetjük az asszimiláció és a nemzetváltás folyamatait. Az első alatt olyan hasonulási folyamatokat értünk, amely két nemzeti etnikai csoport relációjában a hasonulás kezdeti szakaszaitól a teljes beolvadá­sig terjed, s komplexen több dimenzió mentén vizsgálható. A nemzetváltásra általában egy vál­tozó, a nemzetiségi (esetleg anyanyelvi) hovatar­tozás változása során kerül sor. 30. Ez a megközelítés akkor szolgál megbízható, ér­tékelhető, használható adatokkal, ha a vizsgálat­ba bevont nemzetiségek korspecifikus halálozá­si, illetve vándorlási mutatói nem térnek el jelen­tős mértékben egymástól. A szlovákiai magyar népesség nyers halálozási mutatói kedvezőtle­nebbek az országos értékeknél. Ez nagyrészt a szlovákiai magyarság kedvezőtlenebb korössze­tételével magyarázható. Az elemzés pontosságát a két népszámlálás időpontjának egybeesése (10 éves eltéréssel) is befolyásolja. (Ez azért lénye­ges elvárás, mivel egy-egy naptári éven belül a születések száma hullámzik. Az 1991-es és a 2001-es népszámlálás időpontja igen kis mérték­ben, alig 3 hónappal tér el egymástól. A megbíz­hatóság további lényeges összetevője az összla­kosság és a szlovákiai magyarság vándorlási kü­­lönbözete közti eltérés [mely mindkét esetben pozitív]. A magyar vándorlási többlet aránya há­romszor kisebb, mint az országos érték). 31. Lásd Gyurgyík 2003. 32. Szlovákiában a kisgyermekek mintegy egy szá­zaléka hal meg egyéves kora előtt, az idősebb, 2-9 évesek halálozási arányszáma néhány tized százalék. 33. Az etnikai reprodukció csökkenésének okaival, azaz amikor a magyar nemzetiségű anyák gyer­mekeinek egy része más nemzetiségű lesz, a 10. fejezetben foglalkoztunk. 34. Persze az anyanyelv fogalmának értelmezése is többsíkú, de a nemzetiség kategóriánál kevésbé problematikus. Többek között azért is, mivel a nemzetiség kategóriájának politikai konnotáció­­ja van, a többségi nemzethez való formális tarto­zás, még ha ennek etnikai töltete hiányos is, az adott nemzetállami keretekre tett hűségnyilatko­zatként is értelmezhető, másrészt „hivatalos” ka­tegóriának is minősül, mivel különböző doku­mentumokban szerepel. A vélt vagy valódi érdek és az etnikai kötődés konfliktusa a nemzeti ho­vatartozás vállalását befolyásolhatja.

Next

/
Thumbnails
Contents