Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Gyurgyík László: A magyarság demográfiai, település- és társadalomszerkezetének változásai
Demográfiai, település- és társadalomszerkezet 175 mutatott szerény magyarságnövekedést. Ezért elmondhatjuk, hogy a „hosszú” és nemzetiségpolitikai szempontból is dinamikus kilencvenes években a magyarság számának gyorsuló fogyatkozása látványosabbá vált, határozottabban artikulálódott, nagyobb léptékűnek mutatkozott, mint amilyen a valóságban volt. 13. táblázat Az anyanyelvi és a nemzetiségi hovatartozás eltérései a szlovákiai magyarok körében (1970, 1991, 2001) Év AnyanyelvNemzetiség Anyanyelv/ Nemzetiség (%) 1970 600 249 552 006 108,74 1991 608 221 567 296 107,21 2001 572 929 520 528 110,07 A két népszámlálás időpontja között a magyarság számának csökkenésében az anyanyelv és a nemzetiség szerinti hovatartozás szintjén mutatkozó 11,5 ezer fős csökkenés írható a nemzetváltást befolyásoló külső körülmények számlájára. Ez a csökkenés csaknem kizárólag a magyar-szlovák nemzetiségváltási folyamatoknál mutatkozik, tekintettel a kilencvenes évek kisebbségpolitikai sajátosságaira. A szlovákiai magyarság lélekszámcsökkenése okainak, összetevőinek nagyságát a következő táblázat mutatja: 14. táblázat A szlovákiai magyar népesség fogyásának becsült nagysága összetevői szerint 1991-2001 Összetevők % Természetes fogyás 4,3 Nemzetiségváltás (magyar-szlovák reláció)65,9 Ebből a többségi állam kisebbségpolitikájának változása 24,5 Nemzetiségváltás (magyar-roma reláció)12,8 Rejtett migráció7,4 A magyar nemzetiségűek aránya az ismeretlenekből 9,6 Összesen 100,0 14. ÖSSZEGZÉS A magyarság lélekszámcsökkenésének legmeghatározóbb összetevőjét az asszimilációs folyamatok, illetve az azt befolyásoló külső tényezők teszik ki. Első pillantásra úgy tűnik, hogy a kedvezőtlen népmozgalmi trendek és a népszámláláshoz való ambivalensebb viszonyulás együttesen a csökkenés kisebb részéért okolható. Bár a születések számának mintegy 30-40%-os csökkenése közvetlenül csak kis mértékben felelős a magyarságfogyás ily mértékéért (hiszen a természetes fogyás csak kétezer fős csökkenést eredményezett), a szerepe mégis meghatározó. A korábbi két évtizedben a nemzetváltási folyamatok kevésbé voltak látványosak, mivel a természetes szaporodás magasabb volt az asszimilációs veszteségnél. A hetvenes és a nyolcvanas években még kimutatott csekély növekedés mintegy elfedte, elrejtette a mélyben búvópatak módjára meghúzódó nemzetváltási folyamatokat. A magyar közösséghez tartozók számát ennél sokkal nagyobb mértékben a nemzetváltási folyamatok csökkentik. 15. ÖSSZEFOGLALÓ HELYETT - KITEKINTÉS 1. A kilencvenes években a 20. század közepe (az 1950-es népszámlálás) óta a magyarok száma első alkalommal csökkent. A 47 ezer fős fogyatkozás következtében a magyarok szlovákiai aránya 10,8%-ról 9,7%-ra apadt. 2. A magyar nemzetiségű lakosság csökkenése a településeken élő magyarok arányával fordított arányban zajlik. A magasabb magyar arányú településeken kevésbé fogyott a magyarok aránya, mint fordítva. 3. A roma népesség arányának a magyar nyelvterületen az országosnál nagyobb mértékű növekedése szintén nem elhanyagolható mértékben csökkentette az itt élő magyarok számát. 4. A magyar népesség korösszetétele kedvezőtlenebb, mint Szlovákia összlakosságáé. A magyar nemzetiségűek között az országosnál
