Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

Gyurgyík László: A magyarság demográfiai, település- és társadalomszerkezetének változásai

176 Gyurgyík László

jelentős mértékben kisebb a gyermekkornak és nagyobb az időskorúak aránya.

5. A magyar népesség szociális összetétele, az ágazatok szerinti megoszlása az ország egészét érintő társadalmi változások következtében javult, de a korábbi időszakban kialakult halmozottan hátrányos helyzet nem mérséklődik.

6. A magyarok iskolai végzettség szerinti hátrányos összetételének kedvező irányba történő jelentős módosulásáról nem beszélhetünk. Hasonlóan az országos trendekhez, a magyarok iskolai végzettség szerinti megoszlása is javult. A magyar alapiskolai végzettséggel rendelkezők aránya továbbra is igen magas, ugyanakkor kedvező fejlemény, hogy az országosnál nagyobb mértékben emelkedett a felsőfokú végzettségűek aránya.

7. A kilencvenes években a magyar születések száma nagyobb arányban apadt, mint az országos értékek. A magyar halálozások száma is csökkent. Ennek következtében 1994-től több magyar hal meg, mint ahány születik.

8. A szlovákiai magyarok nemzetközi vándorlási egyenlege pozitív, igen kis mértékben magasabb a Szlovákiába bevándorolt magyarok száma, mint az elköltözötteké. Ezzel szemben nem elhanyagolható nagyságú a statisztikailag nem kimutatható rejtett migráció, amely ténylegesen csökkentette a magyarok számát.

9. A magyarság körében igen intenzívek az asszimilációs, nemzetváltási folyamatok, melyek elsősorban magyar-szlovák, de kisebb mértékben magyar-roma relációban is csökkentették a magyarok számát. A nemzetváltási folyamatok (nemzedékek közötti) intergenerációs vetülete meghatározóbb az (nemzedékeken belüli) intragenerációs váltásoknál.

10. Az utóbbi évtized jelentős magyarságfogyatkozását kisebb mértékben a magyar termékenység csökkenése, valamint a rejtett migráció, legnagyobb mértékben a felerősödött asszimilációs, nemzetváltási folyamat okozta.

JEGYZETEK

1. A (cseh)szlovák népszámlálások a nemzetiség bevallása alapján rögzítették a nemzeti hovatartozást. A lakosság anyanyelvére az 1970-es, 1991- es és a 2001-es népszámlálás során kérdeztek rá.

2. • Az 1921-es népszámlálás adatait általában Szlovákia mai területére átszámítva adják meg. Kisebb mértékben eltérőek ettől az 1921-es területre vonatkozó adatok. Az 1920-as évek első felében még sor került bizonyos határmódosításokra, másrészt Szlovákia területe növekedett 1945 után is, a három Pozsony alatti község Szlovákiához történt csatolása következtében. Ezenkívül Kárpátalja és Szlovákia adminisztratív határa is eltért a jelenlegitől. Szlovákia Kárpátaljával együtt közzétett adatai már százezres nagyságrenddel térnek el a szlovákiai adatoktól. A különböző területnagyságra vonatkoztatott adatok mellett az első csehszlovák népszámlálás nemzetiségi számsorait még a rendezett, ill. rendezetlen és idegen állampolgársággal rendelkezők száma is jelentősen befolyásolta.

3. 1940-ben került sor a szlovák állam területén is népszámlálásra, de a községsoros adatokat nem tették közzé.

4. A magyar nemzeti közösség sorsának alakulását meghatározó módon a háború utáni néhány esztendő határozta meg maradandóan: 31 780, a trianoni Magyarország területéről beköltözött magyar személyt utasítottak ki, kb. 70 ezer magyart telepítettek ki a csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény keretén belül, mintegy 6000- en menekültek el az üldözések elől. A cseh országrészbe deportáltak száma mintegy 50 ezer lehetett. A szlovákiai magyarságot erkölcsileg legnagyobb mértékben a reszlovakizáció sújtotta. 1947 végéig 410 820 reszlovakizációs kérvényt nyújtottak be, a kérvényezett személyek felét szlovákokká is nyilvánították. Mindezen intézkedések nagymérvű népmozgásai következtében fellazult és megváltozott a két világháború közti időszakban még egységes magyarlakta területek településszerkezete, és vált e terület többé-kevésbé vegyes lakosságúvá.

5. Számításainkat a magyarlakta községek roma lakossága, valamint a magyar nyelvterület járásaiban a roma nemzetiségűek megoszlása alapján végeztük.

6. Lásd Gyönyör 1989.

7. Az 1990-es években Szlovákia településszerkezete több vonatkozásban is módosult. Az 1989-