Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Gyurgyík László: A magyarság demográfiai, település- és társadalomszerkezetének változásai
Demográfiai, település- és társadalomszerkezet 159 liek is településszerkezetileg jelentős mértékben eltérő jellegzetességekkel rendelkeznek. 8. A NÉPSZÁMLÁLÁSI ÉS A NÉPMOZGALMI STATISZTIKA KÖLCSÖNHATÁSAI A lakosság számában végbement természetes és mechanikus változásokról a népmozgalmi statisztika éves lebontású adatsorai nyújtanak értékes információt, kiegészítést. A demográfiai statisztika a két népszámlálás közti időszakban a népmozgalmi adatok alapján aktualizálja a népszámlálási adatsorokat. A népmozgalmi kimutatások jelentősége azonban ennél jóval nagyobb: lehetővé teszik a tízévenként megrendezett népszámlálásokból hiányzó változások dinamikájának valósabb megközelítését, másrészt, mivel más módszerrel vizsgálja a népesség számának alakulását, alkalmat nyújt a népszámlálási adatok bizonyos kontrolljára is. Az összlakosság népszámlálások által kimutatott népességnövekedése - legalábbis a (cseh)szlovák gyakorlatban - elfogadható pontossággal megegyezik a tényleges szaporodással, a lakosság természetes szaporodásának (a születések és elhalálozások különbségeinek) és migrációjának (az adott területre történő bevándorlás, illetve elvándorlás különbségének) öszszegével. Ennek egyik feltétele, hogy az ún. „rejtett migráció” nagysága ne haladjon meg egy bizonyos értéket.19 Az összlakosság viszonylatában a népszámlálási adatsorok és a népmozgalmi egyenleg - elsősorban a rejtett migrációból származó pontatlanságoktól eltekintve - megközelítőleg azonos eredményekhez vezetnek. A lakosság nemzetiségek szerinti megoszlásánál ez a két módszer eltérő eredményeket nyújt, hiszen a népmozgalmi adatsorok nem rögzítik, nem is rögzíthetik a nemzet(iség)váltást, az asszimilációs folyamatokat. A két megközelítés különbségei tehát számszerűleg is kimutatják egy-egy adott nemzetiséghez, népcsoporthoz tartozók körében lezajló nemzetiségcserék nagyságát, jelenlétét. így válnak legalább részben láthatóvá, megfoghatóvá azok a folyamatok, amelyek egyébként csak más társadalomtudományi megközelítés révén lennének úgy-ahogy megközelíthetőek. A magyar népesség lélekszámúnak és demográfiai megoszlásának alakulását a népmozgalmi statisztikák alapján mélyrehatóbban tanulmányozhatjuk, és egyfajta kísérletet tehetünk az elkövetkező években várható folyamatok, változások felbecsülésére is. Persze minden ilyen becslés bizonyos alapfeltételek meglétéből, változatlanságából indul ki, s ha ezek a feltételek megváltoznak, az előrejelzés is módosításra szorul. A népmozgalmi statisztikával kapcsolatban szükséges egy nem elhanyagolható észrevételt tenni: megbízhatósága - legalábbis a nemzetiségi hovatartozást illetően - már az adatfelvétel módszeréből adódóan is kisebb, mint a népszámlálási eredményeké. A továbbiakban összefoglalóan ismertetjük a házasságkötések és válások, a természetes szaporodás (a születések és elhalálozások egyenlege), a mechanikus népmozgások számának alakulását és ezek egyes kölcsönös öszszefüggéseit az ötvenes évektől napjainkig, majd részletesebben elemezzük a kilencvenes évek népmozgalmát, ezáltal is igyekezve megvilágítani az elmúlt évtized népességváltozásainak mélyebb összefüggéseit. 9. A HÁZASSÁGKÖTÉSEK ÉS VÁLÁSOK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA A magyar lakosság népmozgalmának ismertetését a házasságkötések számának alakulásával kezdjük, mivel a házasulok száma meghatározó mértékben befolyásolja a vizsgált népesség termékenységének alakulását. Mint már jeleztük, a lakosság természetes népmozgalmáról nemzetiségi bontású adatokkal a Szlovák Köztársaság időszakából csak korlátozott összetételben rendelkezünk. Többek között a házasságok nemzetiségi bontású adatai csak 1991-ig állnak rendelkezésünkre. A házasságkötések számának alakulását a házasulandó korosztályok nagysága, valamint a mindenkori társadalmi-gazdasági körülmények
