Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Gyurgyík László: A magyarság demográfiai, település- és társadalomszerkezetének változásai
160 Gyurgyík László is nagyban befolyásolják. Az évenként megkötött házasságok száma eléggé nagy szóródást mutat, ezért a házassági mozgalom dinamikáját ötéves átlagértékek segítségével is vizsgáljuk. Szlovákia összlakosságának házasságkötési mozgalma változó. Az ötvenes évek közepéig a házasságkötések száma csökken, illetve stagnál, és csak az évtized végén kezd újra emelkedni, majd 1977-ben éri el a legmagasabb értéket (44 474 házasságot kötöttek), a nyolcvanas években a megkötött házasságok száma 40 ezer körül mozgott. Az 1990-es években számuk igen nagy mértékben csökkent, 2002-ben 25 ezer körüli értékre apadt. A házasságkötési mozgalom alakulása a nyers házasságkötési arányszám (az ezer lakosra jutó házasságkötések száma) segítségével jobban megfigyelhető. A szlovákiai nyers házasságkötési arányszám 1950-ben meghaladta a 11 ezreléket, ezután a hatvanas évek közepéig csökkent, 1964-ben és 1965-ben 7 ezrelék alá esett, ezt követte egy jelentősebb növekedés, így a hetvenes évek közepén újból meghaladta a 9 ezreléket, azóta állandóan apad. 1991-ben 7 ezrelék alá, 2000- ben 5 ezrelék alá esett. A magyar nemzetiségűek házasságkötési mozgalmának alakulását több évtizedre visszamenőleg (az 1950-es évektől) 1991-ig vizsgálhatjuk. 1950-ben a magyar házasságkötések száma meghaladta a 4 ezret, 1963-ban 3600 körüli értékre esett, az 1970-es évek közepéig újból emelkedett, 1975-ben és 1976-ban meghaladta az 5 ezer házasságkötést, azóta csökken. Az utolsó, 1991-es adat 3201 magyar házasságkötést mutatott ki. Mivel a magyar és az országos nyers házasságkötési és válási arányszámok alakulása a vizsgált fél évszázad folyamán nagymértékben hasonló, ez lehetőséget nyújt az 1991-től napjainkig tartó időszak hiányzó magyar adatainak hozzávetőleges becslésére is (3. ábra). A magyar nyers házasságkötési arányszámok az ötvenes években magasabbak a szlovákiai értékeknél (de a szlovák lakosságénál is). Azonban az ötvenes évekre vonatkozó népmozgalmi arányszámokat csak korlátozott mértékben vehetjük tekintetbe az 1950-es népszámlálás nemzetiségi adatai torzításai következtében. A hatvanas évek elején a magyarok megközelítőleg azonos arányban kötöttek házasságot, mint Szlovákia népessége, a hatvanas évek közepétől azonban a magyar lakosság házasulási viszonyszámai egyre jobban eltérnek a szlovákiai és a szlovák nemzetiségűek arányszámaitól. A nyolcvanas évek második felében 1000 magyar lakosra 6,7, Szlovákia össznépességére 7,3 házasságkötés jutott. 1991-ben a magyar házasságkötési arányszám 6,5 ezrelék volt. Feltételezzük, hogy az eltérés az 1990-es évek folyamán sem növekedett jelentősebb mértékben, így az ezredfordulón a magyar nyers házasságkötési arányszám 3,5^1 ezrelék között mozoghat. A házasságok megszűnésének csak egyik formáját, a válást tudjuk a népmozgalmi statisztika alapján vizsgálni. A válások száma az utóbbi évtizedekben fokozatosan növekszik. 1950-től napjainkig Szlovákiában az évente felbontott házasságok száma hatszorosára nőtt. A felbontott magyar házasságok számának növekedése nem folyamatos. 1950-1952-ben évente több mint 300, 1953—1957-ben 200 körüli értékre csökken a felbontott házasságok száma. Az ötvenes évek végétől a válások száma fokozatosan emelkedik. 1967-től az évente felbontott magyar házasságok száma 300 fölött, 1973-tól 400 fölött, 1974-től 500 fölött van. 1981-től 1991-ig számuk 600-ról 900 körüli értékre nőtt. A Szlovákiában évente felbontott házasságok száma az ötvenes évek első felében 1700, a nyolcvanas évek végén 8000 fölött mozgott. A magyar lakosság nyers válási arányszámai (e z ezer magyar lakosra jutó válások száma) - eltekintve az ötvenes évek torzított adataitól - kis mértékben alacsonyabbak a szlovákiai arányszámoknál. Ebben meghatározó szerepe lehet a magyar nemzetiségűek rurális településszerkezetének és egyéb társadalomszerkezeti sajátosságainak. A magyar válási arányszámok elfogadhatóan pontos összevetése az országos értékekkel két szempontból is kérdéseket vet fel: egyrészt csak 1991-ig rendelkezünk magyar vonatkozású válási adatokkal, másrészt az összehasonlítás kiinduló éve, az 1950-es év problematikus. Ezért a pontosabb összehasonlítás végett egy
