Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Gyurgyík László: A magyarság demográfiai, település- és társadalomszerkezetének változásai
158 Gyurgyík László kevésbé intenzíven vagy akár csak formálisan kötődők aránya 84,0-87,0% között mozog. 1991-ben az ismeretlenek magas aránya miatt az ilyen-olyan mértékben egyházakhoz kötődők arányát 72,8-90,2% közötti értékre becsülhettük. 2001-re valamennyi történelmi egyházhoz, nagyobb lélekszámú felekezethez tartozók száma emelkedett (11. táblázat). A szlovákiai magyarok már 1991-ben is nagyobb arányban tartoztak valamelyik felekezethez, mint Szlovákia összlakossága: a magyarok mintegy 80,5-93,4%-a kötődött válások (64 533-ról 80 582-re) száma és aránya (1,2%-ról 1,6%-ra, illetve 11,4%-ról 15,5%-ra) emelkedett. A magukat magyarnak valló zsidó felekezetüek száma megduplázódott (122-ről 240-re), szlovákiai lélekszámúk több mint 2,5- szeresére gyarapodott. Az egyéb, zömmel kisebb lélekszámú egyházakhoz, felekezetekhez tartozó magyarok száma is negyedével emelkedett (4575-ről 5712-re). Csökkent viszont az evangélikus (12 310-ről 7963-ra) és a pravoszláv (135-ről 86-ra) magyarok száma. (Az utóbbi kis számú felekezeti szórványról részlete-11. táblázat A magyar és szlovák nemzetiségű lakosság felekezeti megoszlása Szlovákiában 1991, 2001 (%) Felekezeti hovatartozás 1991 2001 Szlovákia összesen Ebből magyar Ebből szlovák Szlovákia összesen Ebből magyar Ebből szlovák Római katolikus 60,4 64,9 60,8 68,9 72,8 69,9 Görög katolikus 3,4 1,2 3,5 4,1 1,6 4,1 Evangélikus 6,2 2,2 6,9 6,9 1,5 7,8 Református 1,6 11,4 0,4 2,0 15,5 0,6 Pravoszláv 0,7 0,0 0,5 0,9 0,0 0,7 Zsidó 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Egyéb 0,6 0,8 0,5 U U 1,0 Ismeretlen 17,4 12,9 17,6 3,0 1,1 2,2 Felekezeten kívüli 9,8 6,6 9,9 13,0 6,4 13,7 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 melyik felekezethez. 2001-re az arányuk 92,5- 93,6% közöttire emelkedett. (A felekezetekhez tartozók számának alsó értéke az egyes felekezetekhez tartozók összegét, felső értéke az ismeretleneket is magában foglalja.) E változás gyakorlatilag az ismeretlenek arányának csökkenésével (12,9%-ról 3,0%-ra) magyarázható, mivel a magyar felekezeten kívüliek aránya - eltérően az országos trendektől - alig változott (6,6%-ról 6,4%-ra). Elmondhatjuk, hogy a legtöbb történelmi egyházhoz tartozó magyarok száma és aránya is nőtt. A római katolikusok száma mintegy 10 ezer fővel nőtt (368 416-ról 378 700-ra), ezáltal 8 százalékponttal nőtt a magyar katolikusok aránya. A magyar görög katolikusok (6764-ről 8086-ra) és a reformátusebb információkkal nem rendelkezünk.) Az evangélikus magyarok számának több mint egyharmados csökkenéséhez hozzájárulhatott, hogy a magyar evangélikusok nem elhanyagolható része felekezeti szórványban él, jelentős részének viszonylag magas az átlagéletkora, a magyar nyelvű evangélikus hitélet több közösségben nem biztosított, s jelentős részük, mintegy 38%-uk magyar kisebbségű vagy szórványjellegű településeken él. A felekezeti hovatartozás alakulása - hasonlóan a nemzeti hovatartozás változásához - igen jelentős településszerkezeti, területi, regionális jellegzetességekkel rendelkezik. Nemcsak az egyes felekezetek területi elhelyezkedése mutat állandóságot, de a felekezeten kívü-
