Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Gyurgyík László: A magyarság demográfiai, település- és társadalomszerkezetének változásai
Demográfiai, település- és társadalomszerkezet 155 A magyar népesség gazdasági aktivitásában eltérések mutathatók ki Szlovákia lakónépességével összevetve. Ennek okai részben a települési szerkezetben rejlő eltérésekkel - nagyobb a falvakban élő magyarság részaránya -, továbbá a magyarlakta területeken található alacsonyabb számú munkalehetőséggel, de nem utolsósorban a magyar népesség kedvezőtlenebb iskolai végzettségével is magyarázhatók. A magyar lakosság gazdasági aktivitásában kimutatható változások részben megegyeznek az országos változások főbb irányaival, de jelentős eltérések is kimutathatók. A magyar nemzetiségűek gazdasági aktivitás szerinti megoszlása magán viseli a magyarság korstruktúrájának, korösszetételének kedvezőtlen változásait. A gazdaságilag aktívak arányának az országosnál kissé nagyobb mértékű emelkedését (49,3%-ról 51,5%-ra) a magyar felnőtt korú népesség arányának növekedése magyarázza. A szülési szabadságon levők aránya (2,3%) alacsonyabb az országos értéknél (2,5%). Országosan a munkát keresők aránya 10 év alatt 5,2-szeresére, a magyar populáción belül mintegy hatszorosára emelkedett. A munkát keresők száma - tekintettel a magyar népesség számában bekövetkezett csökkenés miatt - 5,6- szorosára nőtt. A gazdaságilag aktív népességen belül a munkát keresők aránya országosan 4%ról 20,4%-ra, a magyar nemzetiségűek között 4,5%-ról 25,6%-ra emelkedett.18 Az országosnál nagyobb mértékben munkanélküli populáción belül feltehetően nagyobb azoknak az aránya is, akik a szülési szabadság teljes vagy viszonylag hosszabb idejét töltik otthon, mint a kisebb munkanélküliséggel sújtott rétegek esetében. A nem dolgozó magyar nyugdíjasok arányának az országos trendektől (17,6%-18,9%) is nagyobb mértékű emelkedése (20,5% - 23,8%) a magyar népesség előrehaladottabb elöregedését emeli ki, de egyúttal a magyar népességen belül kimutatott magasabb munkanélküliséggel is összefüggésbe hozható. A gyermekkorúak aránya drasztikus csökkenésének a következménye, hogy az ún. eltartottak aránya a magyar népességen belül 30,1%-ról 23,3%-ra esett vissza. A gazdaságilag aktív népesség gazdasági ágazatok szerinti megoszlásának változásai kevésbé követhetők, mint a fentiekben ismertetett demográfiai és társadalomszerkezeti változások. A vizsgált populáció 22,6%-ának ismeretlen az ágazatok szerinti hovatartozása (1991- ben 4,5% volt ismeretlen), továbbá jelentős mértékben módosult az egyes tevékenységi körök ágazati besorolása, illetve olyan összevont új kategóriák szerint történt, melyek nem feleltethetek meg a korábbi besorolásoknak. Már korábban említettük, hogy a 2001-es népszámlás alkalmával a vizsgált társadalmi és demográfiai változások nagy részénél jelentős mértékben, többszörösére nőtt az ismeretlenek aránya. Ez jelentős mértékben a népszámlálás során alkalmazott önkitöltős lekérdezéssel hozható összefüggésbe. Bizonyos átrendeződések így is nyomon követhetők, melyek a (cseh)szlovákiai rendszerváltás utáni időszak transzformációjának felemás következményei (9. táblázat). A mező-, erdő- és halgazdaságban dolgozók aránya 13,9%-ról 5,4%-ra, az iparban dolgozóké 33,1%-ról 22,5%-ra, az építőiparban dolgozóké 9,3%-ról 5,1%-ra csökkent. De csökkent a közlekedésben, raktározásban, távközlésben (6,3%ról 5,2%-ra), továbbá az oktatás, egészségügy, szociális gondoskodás területén dolgozók aránya is (13,6%-ról 11,2%-ra). Emelkedett a kereskedelem és egyéb termelő jellegű tevékenységet folytatók aránya (8,9%-ról 9,9%-ra). Igen jelentős mértékben növekedett az egyéb kategóriába tartozók aránya (10,4%-ról 18,2%-ra). A szlovákiai magyar lakosság gazdasági ágazatok szerinti megoszlása jelentős mértékben eltér Szlovákia népességének ágazatok szerinti megoszlásától. A mezőgazdaságban foglalkoztattok aránya továbbra is közel kétszer akkora (10,0%), mint az országos érték, s ez az eltérés nem csökken. Szlovákiában az agráriumban foglalkoztatottak aránya az 1991-ben foglalkoztatottak arányához viszonyítva 61,1%kal csökkent, a magyar népességen belüli apadás ennél kisebb mértékű, 58,0%. Az iparban foglalkoztatott magyarok aránya, kisebb (19,6%), mint az összlakosságon belül. A kilencvenes években az iparban foglalkoztatott magyarok aránya eltérő módon alakult, mint az összlakosság esetében. Az iparban foglalkoztatott magyarok aránya 21,9%-kal, az
