Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Gyurgyík László: A magyarság demográfiai, település- és társadalomszerkezetének változásai
156 Gyurgy ík László 9. táblázat A gazdaságilag aktív magyar lakosság gazdasági ágazatok szerinti megoszlása Szlovákiában 1991, 2001 (%) A népgazdasági ágazatok összevont kategóriái Szlovákia összesen Ebből magyar 1991 2001 1991 2001 Mező-, erdő- és halgazdaság 13,9 5,4 23,8 10,0 Ipar, energetika 33,1 22,5 25,1 19,6 Építőipar 9,3 5,1 10,1 4,7 Közlekedés, raktározás, távközlés 6,3 5,2 6,7 6,0 Kereskedelem és egyéb termelő jellegű tevékenység 8,9 9,9 9,4 10,0 Oktatásügy, egészségügy, szociális gondoskodás 13,6 11,2 11,5 10,4 Egyéb ágazatok 10,4 18,2 8,7 16,2 Ismeretlen 4,5 22,6 4,6 23,1 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 összlakosságon belüli arányuk nagyobb mértékben, 32,0%-kal csökkent. A korábbi évtizedekben az építőiparban dolgozó magyarok aránya meghaladta az országos átlagot. Az építőiparban foglalkoztatottak számának jelentős mértékű visszaesése nagyobb mértékű volt a magyarok (53,1%), mint az összlakosság esetében (45,2%). 2001-re az építőiparban foglalkoztatott magyarok aránya (4,7%) nem éri el az országos értéket. A közlekedésben foglalkoztatott magyarok aránya kisebb mértékben csökkent (10,4%), mint az országos értékek (17,5%), s továbbra is kissé magasabb az ágazatban foglalkoztatott magyarok aránya (6,0%) az összlakosságénál. Az oktatásügyben és az egészségügyben évtizedek óta a magyarok aránya alacsonyabb a szlovákiai adatoknál. A kilencvenes években e területen belül kimutatott csökkenés (17,6%) országosan magasabb volt, mint a magyarok körében (9,6%). Ugyanakkor a kereskedelem területén kimutatott növekedés országos értékei (11,2%) meghaladták a magyarok körében kimutatott értékeket (6,4%). Az egyéb kategóriába igen szerteágazó területek lettek besorolva, gyakorlatilag olyan területek, amelyek nem voltak párhuzamba állíthatók az 1991-es tevékenységi területekkel. A terciális szférához tartozó területek részletesebb elemzését nehezíti a kialakított ágazatcsoportok összetétele (pl. az ingatlankereskedelem, a tudomány és fejlesztés egy kategóriába került). Mivel a 9. táblázat 1991-es és 2001-es népszámlálási kategóriái nem minden vonatkozásban azonosak, a két utolsó cenzus adatainak összehasonlíthatósága érdekében az ebből adódó kisebb pontatlanságoktól eltekintünk. A gazdaságilag aktív lakosság társadalmi csoportok szerinti megoszlásának 2001-es adatai közvetlenül még kevésbé vethető össze az 1991- es adatokkal, mint az ágazati megoszlás szerinti adatok. 2001-ben a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala teljesen eltérő kategorizációt alkalmazott, mint 1991-ben, ezenkívül a gazdaságilag aktívak közel egyötödét kitevő ismeretlenek is jelentős mértékű pontatlanságot eredményeztek. (Feltételezzük, hogy ezek jelentős része a „munkát keresők” - gyakorlatilag a munkanélküliek — kategóriájából tevődik össze.) Az egyes feltüntetett kategóriák alatt sem ugyanaz értendő, mint 1991-ben. (Például 1991-ben a munkások külön kategóriaként voltak feltüntetve, hasonló módon az alkalmazottak is, függetlenül attól, hogy állami vagy magánszférában dolgoztak. Emellett 1991-ben a korábbi évtizedek gyakorlatának megfelelően azokat a munkavállalókat tüntették fel alkalmazottaknak, akik nem voltak munkások. 2001-ben a bérből, fizetésből élőket minősítették alkalmazottaknak - így a munkásokat is.) Az összehasonlítás nehézségei ellenére az 1991-es és a 2001-es adatokat szintén egymás mellé rendeljük, de jelezzük az összehasonlíthatóság bizonyos problémáit.
