Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Gyurgyík László: A magyarság demográfiai, település- és társadalomszerkezetének változásai
152 Gyurgyík László 6. táblázat A magyar nemzetiségű lakosság iskolai végzettség szerinti megoszlása Szlovákiában 1991- ben és 2001-ben (%) Legmagasabb iskolai végzettség Szlovákia összesen Ebből magyar 1991 2001 1991 2001 Alapiskolai (befejezetlennel együtt) 28,7 21,1 39,5 30,5 Szakmunkás (érettségi nélkül) 19,0 19,7 19,4 23,2 Szakiskolai 2,1 3,8 1,9 2,7 Középiskolai érettségivel 18,3 25,6 14,9 22,1- ebből szakmunkás 1,7 4,7 0,9 3,1- ebből szakközép 13,3 16,2 10,1 12,9- ebből gimnázium (általános középiskola)3,2 4,7 4,0 6,1 Egyetemi és főiskolai 5,8 7,9 2,9 4,5- ebből főiskolai (baccalaureatusi) * 0,3 * 0,3 — ebből egyetemi * 7,1 * 4,1 — doktoranduszi * 0,4 * 0,2 Iskolai végzettség nélkül 0,5 0,3 0,5 0,4 Iskolai végzettségről szóló adat nélkül 0,7 1,6 0,4 0,8 Gyerekek 16 éves korig** 24,9 20,1 20,5 15,9 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 * 1991-ben csak felsőfokú végzettségűek ** 1991-ben gyermekek 15 éves korig rendelkezők aránya már kisebb mértékben (17,6%-kal) emelkedett. Az (érettségivel záruló) középiskolát végzett magyar szakmunkások száma nagyobb arányban nőtt, mint az érettségizett szakmunkások szlovákiai országos mutatói (177,6%-kal), de a gimnáziumi és szakközépiskolai érettségivel rendelkezők száma is jelentős mértékben emelkedett (50,0%-kal, ill. 24,0%-kal). Ennek ellenére nem elhanyagolható mértékben (15,8%-kal) magasabb a szlovákiai középiskolai érettségivel rendelkezők aránya. Ha az összlakosságon és a magyar népességen belül az érettségivel vagy ennél magasabb végzettséggel rendelkezők arányát vetjük öszsze, a két csoport közti különbség még nagyobb: Szlovákiában a lakosság egyharmada (33,5%), a magyar népességnek alig több mint egynegyede (26,6%-a) rendelkezik legalább érettségivel. A magyar felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 10 év alatt 2,9%-ról 4,5%-ra, Szlovákia lakosságán belül a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 5,8%-ról 7,9%-ra emelkedett. A 44,1%-os emelkedés évtizedek óta első alkalommal haladja meg az összlakosságon belüli emelkedést (37,9%). Azonban a szlovákiai felsőfokú végzettséggel rendelkezők közül a magyar nemzetiségűek aránya (5,6%) továbbra is igen alacsony. A magyar felsőfokú végzettségűek belső tagoltsága sem kedvező. A baccalaureatusi (főiskolai szintnek megfelelő) végzettségűek aránya (8,2%) közelíti meg leginkább a szlovákiai magyarság arányát. A magiszteri fokozattal (egyetemi végzettséggel) rendelkezők aránya ennél jóval kisebb (5,5%), s a doktori fokozattal rendelkezők aránya még alacsonyabb (4,7%). 2001-ben nőtt az „ismeretlen” iskolai végzettségűek, pontosabban iskolai végzettségről szóló adattal nem rendelkezők aránya. (A 1990-es évek demográfiai trendjeinek megfelelően a 16 éven aluli gyermekek aránya jelentős mértékben csökkent annak ellenére, hogy 1991-ben még a 15 éven felüli népességre vonatkozólag kérdeztek rá az iskolai végzettségre. Az 1990-es évek második