Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Gyurgyík László: A magyarság demográfiai, település- és társadalomszerkezetének változásai
Demográfiai, település- és társadalomszerkezet 153 felében az alapiskolai oktatás időtartama egy évvel nőtt.) Az iskolai végzettség szerinti megoszlás a nemek szerint is jelentős mértékben eltérő. A magyar nők megoszlása az országos értékeknél két szempontból is kedvezőtlenebb. Ezt egyrészt a magyarság iskolai végzettség szerinti hátrányosabb összetétele befolyásolja, másrészt a nők iskolai végzettség szerinti megoszlása is kedvezőtlenebb a magyar népességen belül, mint az összlakosságnál. A következőkben az egyes iskolai végzettségek mutatóinak eltéréseit tekintjük át nemek szerinti bontásban (7. táblázat). A 6. és a 7. táblázat adatai közvetlenül nem vethetők össze, mivel a 6. táblázat a teljes népességre, a 7. táblázat a 15, illetve 16 éven felüli populációra vonatkozik. Ezenkívül a 6. táblázat részletes, a 7. táblázat összevont végzettségi kategóriákat is tartalmaz. nők között (17,4%). Hasonló arányú többlet mutatható ki, ezúttal a nők javára, az általános középiskolai (gimnáziumi) végzettséggel rendelkezők körében. A magyar nők 9,6%-a, a férfiak 4,6%-a rendelkezik gimnáziumi vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvánnyal. A férfiak között viszont a felsőfokú végzettségűek aránya (6,1%) magasabb, mint a nőknél (4,7%). A nemek szerinti megoszlást egy másik aspektusból is megvizsgáljuk. Azt vesszük górcső alá, hogy egy-egy iskolai végzettségi kategórián belül milyen arányban oszlanak meg a férfiak, illetve a nők. (Ebben a megközelítésben a férfiak és a nők százalékarányának összege 100%.) A magyar alapiskolai végzettségűek közül a nők túlsúlya ebben a megközelítésben is megmutatkozik: közel kétharmaduk (65,3%) nő, a szakmunkás-képesítéssel rendelkező magyarok között csak minden harmadik nő (33,1%). A gimnáziumi (általános középisko-7. táblázat A magyar nemzetiségű, 16 évesnél idősebb lakosság nemek és iskolai végzettség szerinti megoszlása Szlovákiában 1991-ben és 2001-ben (%)* Iskolai végzettség 1991 2001 Szlovákia Ebből Szlovákia Ebből összesen magyar összesen magyar Ebből Ebből Ebből Ebből férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő Alapiskolai 30.6 45,2 38,9 59,4 20,2 32,0 26,5 45,1 Szakmunkás 34,0 17,4 35,7 14,0 32,1 17,9 38,8 17,4 Szakiskolai 2,8 2,8 3,2 1,7 5,3 4,2 4,0 2,4 Szakközépiskolai 18,5 21,5 13,3 14,3 24,5 27,7 18,6 19,4 Gimnáziumi (általános középiskolai)3,4 5,1 3,3 6,5 4,3 7,3 4,6 9,6 Főiskolai és egyetemi 9,4 6,2 4,6 2,811.1 8,7 6,1 4,7 Iskolai végzettség nélkül 0,6 0,8 0,5 0,7 0,3 0,4 0,4 0,5 Iskolai végzettségről szóló adat nélkül 0,9 0,9 0,5 0,6 2,1 1,9 0,9 0,9 Összesen 100,0100,0 100,0100,0 100,0 100,0100,0 100,0 * 1991-ben 15 évesnél idősebb lakosság A férfiak és a nők iskolai végzettség szerinti megoszlásában igen jelentősek napjainkban is az eltérések. Az adatokból látható, hogy a magyar női populáció 45,1%-a rendelkezik alapiskolai végzettséggel (a magyar férfiak esetében ez 26,5%). A magyar férfiak között több mint kétszer annyi a szakmunkás (38,8%), mint a lai) végzettséggel rendelkezők több mint kétharmada nő (69,9%), a felsőfokú végzettségűek között a nők aránya jelentősen kisebb a magyar populáción belüli arányánál (46,1%). A fenti iskolai végzettségi kategóriákon belül a nők aránya Szlovákiában 63,2%, 37,8%, 64,7%, 45,9%.
