Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

Gyurgyík László: A magyarság demográfiai, település- és társadalomszerkezetének változásai

Demográfiai, település- és társadalomszerkezet 151

2. ábra

A magyar lakosság ötéves korcsoportjai Szlovákiában 2001 (%)

□ magyar B Szlovákia

5. ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINTI MEGOSZLÁS

Az 1991-es és a 2001-es népszámlálási adatok alapján a szlovákiai magyarság iskolai végzettség szerinti tagolódását és az ebben bekövetkezett változásokat a 6. táblázat tartalmazza.

Általános trendként fogalmazható meg az alapiskolai végzettségűek, illetve iskolai végzettség nélküliek (és a gyermekkorúak) számának és arányának csökkenése.

A magyar és a szlovák lakosság iskolai végzettség szerinti megoszlása a kilencvenes években is alapvetően eltér egymástól. Az alapiskolai végzettséggel rendelkezők részaránya a magyar lakosságon belül továbbra is aránytalanul magas (30,5%), összehasonlítva Szlovákia lakosságának azonos műveltségű rétegével (21,1%). 1991 és 2001 között az alapiskolai végzettséggel rendelkezők aránya Szlovákiában 28,7%-ról 21,1%-ra, a magyar lakosság

körében 39,5%-ról 30,5%-ra csökkent. Az igen jelentős különbség mérséklődéséről nem beszélhetünk, mivel a magyar alapiskolai végzettségűek részaránya 22,8%-kal fogyatkozott, szemben az országos 25,1%-os csökkenéssel.

A magyar nemzetiségű szakmunkások részaránya (23,2%) jóval magasabb a szlovákiai átlagos értéknél (19,7%). A kilencvenes években a magyar nemzetiségű szakmunkások aránya (9,8%-kal) emelkedett, miközben az országos emelkedés mértéke kisebb (5,6%) volt. (A szlovák népességen belüli növekedés ennél is alacsonyabb, 4,9%.)

A középiskolai érettségivel rendelkező magyarok aránya 14,9%-ról 22,1%-ra nőtt. A növekedés üteme (35,7%) alacsonyabb, mint országos viszonylatban (43%). Legnagyobb mértékben az érettségivel rendelkező magyar szakmunkások száma nőtt (230,0%-kal), a gimnáziumi (általános középiskolai) érettségivel (40,8%-kal) és a szakközépiskolai érettségivel