Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Gyurgyík László: A magyarság demográfiai, település- és társadalomszerkezetének változásai
GYURGYÍK LÁSZLÓ A MAGYARSÁG DEMOGRÁFIAI, TELEPÜLÉS- ÉS TÁRSADALOMSZERKEZETÉNEK VÁLTOZÁSAI Kulcsszavak: Népszámlálások, településszerkezet, közigazgatási egységek, korösszetétel, korcsoportok, iskolai végzettség, felekezeti megoszlás, természetes szaporodás, vándormozgalom. 1. A SZLOVÁKIAI MAGYARSÁG A (CSEH)SZLOVÁKIAI NÉPSZÁMLÁLÁSOK TÜKRÉBEN 1921-2001 A mai Szlovákia területén 1910-ben 2,9 millió lakos, ebből 884 ezer magyar (30,3%), 1 688 ezer szlovák (57,8%), 198 ezer német (6,8%), 97 ezer ruszin (3,3%), 10 ezer lengyel (0,3%), 7 ezer cseh (0,3%), 34 ezer egyéb és ismeretlen (1,2%) anyanyelvű élt. 1921-ben a magyar nemzetiségűek száma 651 ezerre (21,7%) apadt, a szlovák nemzetiségű lakosságé 1 952 ezerre (65,1%) nőtt. A többi szlovákiai nemzetiség lélekszáma szintén csökkent. A csehek számát a Szlovákiába történő jelentős számú hivatalnokréteg és katonatiszt beköltözése közel 73 ezerre növelte (2,4%) (lásd a Függelék 1. táblázatát). A magyarok számának 233 ezer fős csökkenése több tényező együttes hatásával magyarázható. Az 1910-es népszámlálás az anyanyelvi hovatartozás alapján rögzítette a nemzetiséget, így az 1910-es népszámlálás adatainak összevetése a későbbiekkel ebből a szempontból mindenképpen problematikus.1 Csehszlovákiában - de a Kárpát-medencei magyarság körében is - több évtizede megfigyelhető, hogy a nemzetiség szerinti bevallás a kisebbségek számát az anyanyelv szerinti bevallásnál kisebbnek mutatja ki. Több mint 100 ezer magyar - elsősorban értelmiségi és hivatalnok - költözött át Magyarországra, de a zsidó nemzetiség felvétele az adatlapra is több tízezerrel csökkentette a magyar nemzetiségűek számát. A csehszlovák népesség számának jelentős növekedése részben migrációs változásokra (több tízezer cseh költözött át Szlovákiába), az anyanyelvi népszámlálási kategóriát felváltó nemzetiségi kategória bevezetésére vezethető vissza, de szerepet játszott ebben az is, hogy a kettős, magyar-szlovák kultúrájú és kötődésű, meghatározó mértékben városi népesség a korábbinál nagyobb mértékben szlovák nemzetiségűnek vallotta magát. Az 1921-es népszámlálásnak több végleges adatsora ismeretes, ám ezek kisebb-nagyobb mértékben eltérnek egymástól.2 A szlovákiai magyarság számában bekövetkezett változások vizsgálatához az 1921-es adatokat vesszük kiindulópontul. Ennek alapján az elmúlt 80 év adatai igen nagy mértékű változásokról tanúskodnak. 1. ábra A nemzetiségek arányának változása Szlovákiában 1921-2001 (%) (Az 1921-es állapot = 100%) —x — Cseh - «> - Szlovák * Magyar - * * - Német- - o - • Ukrán és orosz + Egyéb és ismerteién o 111 összesen