Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Mészáros Lajos: (Cseh)szlovákia alkotmányos rendszere
132 Mészáros Lajos tönként határozza meg az elnök feladatait s azok ellátásának intézményi kereteit. A köztársasági elnököt öt évre választják, hivatalát legfeljebb kétszer egymás után töltheti be. 1999-ig a köztársasági elnököt a parlament választotta, jelenleg közvetlen választásokon választják 15 képviselő javaslatára vagy 15 000 választó indítványa (petíciója) alapján. A megválasztás feltétele a 40. életév betöltése és az, hogy a jelölt választójoggal rendelkezzen. A köztársasági elnök megválasztásához az első fordulóban a jogosult választók szavazatainak abszolút többségére van szükség, a másodikban, amely 14 nap múltán valósul meg, már csak relatív többségre, miközben a második fordulóba a két legsikeresebb jelölt jut tovább. A köztársasági elnök akkor veszi át hivatalát, miután a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa előtt a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága elnökének a kezébe letette esküjét. A köztársasági elnök hagyományos hatáskörébe tartozik, hogy képviselje az államot külső kapcsolataiban, megbízza és fogadja a követeket, megkösse és ratifikálja a nemzetközi szerződéseket. Az utóbbi joga azonban a kormány elnökének vagy a külügyminiszternek az ellenjegyzésével van korlátozva. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának alakuló ülését a köztársasági elnök hívja össze a választási eredmények kihirdetésétől számított 30 napon belül. A köztársasági elnöknek jogában áll feloszlatni a parlamentet, ha a választásokat követő hat hónapon belül nem kerül sor a Szlovák Köztársaság Kormánya programnyilatkozatának az elfogadására. A köztársasági elnök jelentéseket terjeszt a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elé a Szlovák Köztársaság helyzetéről és más fontos politikai kérdésekről. A köztársasági elnök írja alá az alkotmánytörvényeket és a törvényeket. A parlamentnek visszaadhatja a közönséges törvényeket megjegyzéseivel, mégpedig az átadásukat követő 15 napon belül. Az alkotmánybíróság kötelező érvényű értelmezése is leszögezte, hogy a köztársasági elnököt a törvény visszaadásánál nem köti semmilyen formális feltétel. A visszaadott törvényt újra tárgyalják, és ismételt jóváhagyása esetén az ilyen törvényt a köztársasági elnök aláírása nélkül is ki kell hirdetni. Az ismételt jóváhagyás feltétele az összes képviselő abszolút többségének a szavazata (tehát legalább 76 szavazat). Ami köztársasági elnök kormányhoz való viszonyát illeti, kinevezi és visszahívja a Szlovák Köztársaság Kormányának elnökét és annak javaslatára a kormány többi tagját, megbízza őket az egyes minisztériumok vezetésével, és átveszi lemondásukat. A kormány elnökét és többi tagját a köztársasági elnök akkor köteles visszahívni hivatalából, ha a parlament bizalmatlanságot szavaz a kormánynak, vagy elutasítja a bizalom megszavazására irányuló javaslatát. A bizalmatlanság megszavazása nemcsak a kormány kollektív felelősségét érinti, hanem egyes tagjaiét is. A köztársasági elnöknek az alkotmány szabad utat ad a kormány elnökének kinevezésénél, a kormány többi tagját azonban csak a kormány elnökének a javaslatára nevezheti ki és bízhatja meg az egyes minisztériumok vezetésével. A köztársasági elnök nem köteles visszahívni a kormány tagját a kormány elnökének javaslatára. Ez az értelmezés kötelező erejűvé az alkotmánybíróság határozatával vált, amikor az alkotmány ezen rendelkezése tekintetében Michal Kováč köztársasági elnök és Vladimír Mečiar miniszterelnök között ellentétes értelmezésre került sor Milan Kňažko külügyminiszter visszahívását illetően. A köztársasági elnök a fegyveres erők főparancsnoka, ez a jogköre is a kormány elnöke vagy a honvédelmi miniszter ellenjegyzésével érvényesül. Kinevezi és előlépteti a tábornokokat, kinevezi a Honvédelmi Tanács tagjait. A kormány javaslatára kihirdeti a hadiállapotot. A parlament határozata alapján hadat üzen, ha a Szlovák Köztársaságot támadás éri vagy ha teljesíteni kell a támadás elleni közös védelemről szóló nemzetközi szerződéses kötelezettségeket. Alkotmánytörvény alapján a köztársasági elnök kihirdeti a rendkívüli állapotot. A köztársasági elnök amnesztiát hirdet, törli és enyhíti a bíróságok által kiszabott büntetéseket. A köztársasági elnök bírói hatalomhoz való viszonya leginkább abban nyilvánul meg, hogy 12 év időtartamra kinevezi az alkotmánybíró
