Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Mészáros Lajos: (Cseh)szlovákia alkotmányos rendszere
(Cseh)Szlovákia alkotmányos rendszere 133 kát (a parlament kétszer annyi jelöltje közül, mint amennyi alkotmánybíró megválasztására sor kerül). Az alkotmánybíróság bírái közül a köztársasági elnök kinevezi az elnököt és az alelnököt. A köztársasági elnök indítvánnyal fordulhat az alkotmánybírósághoz, kérheti a jogszabályok alkotmányosságának felülvizsgálatát, az alkotmánytörvények értelmezését, a népszavazás eredménye elleni panaszok felüvizsgálatát stb. A köztársasági elnök a parlament javaslatára kinevezi és visszahívja a legfőbb ügyészt. A köztársasági elnöki hivatal megüresedése esetén vagy egyéb olyan esetben, amikor nem tudja jogkörét ellátni, a köztársasági elnök jogkörének nagy részét a kormány és annak elnöke veszi át. A kormányra száll át gyakorlatilag minden jogköre, kivéve a Nemzeti Tanács feloszlatását illető jogkört, valamint a kormány tagjainak kinevezését és visszahívását. A kormány megbízhatja elnökét, hogy ellássa a köztársasági elnök funkcióinak némelyikét. Közvetlenül az alkotmányból kifolyólag csupán a fegyveres erők főparancsnoki tisztét veszi át a kormány elnöke. A parlament elnöke veszi át a törvények aláírásának a jogát, a kormány tagjainak kinevezését és visszahívását, a központi szervek vezetőinek és felsőbb állami hivatalnokok kinevezését és visszahívását, egyetemi rektorok és professzorok kinevezését, tábornokok kinevezését és előléptetését. Abban az esetben, ha a köztársasági elnök több mint 6 hónapig nem tudja ellátni hivatalát, s az alkotmánybíróság megállapítja ezt a tényt, ezzel az illető személy számára megszűnik a köztársasági elnöki hivatala. Hasonló intézményt vezettek be még 1975-ben a csehszlovák alkotmányjogi gyakorlatba a csehszlovák föderációról szóló novellában, amely lehetővé tette, hogy a beteg, de a lemondást elutasító Ludvík Svoboda helyett Gustáv Husák léphessen e hivatalba. Eredetileg ez a parlament joga volt, jelenleg alkotmányjogi kötelességet jelent. Ráadásul a mostani szlovák alkotmány még két elkülönült lépést feltételez - a hivatalban levő elnök funkciójának a megszűnését és az új köztársasági elnök megválasztását. Az 1975-ös novella egy lépésen alapult - az új köztársasági elnök választásán, a hivatalban lévő elnök mandátuma megszűnt, amint az új elnök hivatalába lépett. A köztársasági elnök felelős hivataláért, kivéve az ellenjegyzéssel ellátott határozatokat, amelyekért a kormány viseli a felelősséget. A parlament az az állami szerv, amely javasolhatja a köztársasági elnök népszavazás általi viszszahívását. Ehhez az összes képviselő abszolút többsége szükséges, vagyis a képviselők háromötödének igennel kell szavazni a visszahívással kapcsolatban. Népszavazással a köztársasági elnököt akkor hívhatják vissza, ha e javaslatra a jogosult választók abszolút többsége szavazott, ellenkező esetben fel kell oszlatni a parlamentet. Ilyen esetben a köztársasági elnök számára új hivatali időszak kezdődik. A Szlovák Köztársaság Kormánya a végrehajtó hatalom legfelsőbb szerve. A végrehajtó hatalom területén minden olyan feladatot elláthat, amelyet az alkotmány vagy a törvény nem bíz közvetlenül a köztársasági elnök vagy más államigazgatási szerv jogkörébe. A kormány elnökből, alelnökökből és miniszterekből áll. A hivatal jellegéből adódóan csak egy elnöke van, míg az alelnökök és miniszterek száma nincs pontosan meghatározva. A kormány tagjainak minimális számát sem lehet meghatározni a törvény által alapított minisztériumokra való tekintettel, mivel nincs a törvényben meghatározva, hogy egy miniszter egy minisztériumot irányít, esetleg a miniszterelnök vagy az alelnök is állhat bizonyos minisztérium élén. A kormány ülésein a kormány tagjain kívül más tisztségviselők is részt vesznek, akiknek tanácsadói szavazatuk van (legfőbb ügyész, a Szlovák Nemzeti Bank elnöke, az Állami Számvevőszék elnöke és a köztársasági elnök.) A kormány tagja nem gyakorolhat képviselői megbízatást, és nem lehet bíró. Ha a kormány tagjává képviselőt neveztek ki, ami gyakori eset, az nem veszíti el mandátumát, csak nem gyakorolja, és helyette a parlament elnöke a megfelelő politikai párt vagy koalíció jelöltlistájáról helyettest hív a parlamentbe. A kormányból való kilépés esetén az illető szentély mandátuma megújul. A kormánytagság feltétele a parlamentbe való választást illető passzív
