Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Mészáros Lajos: (Cseh)szlovákia alkotmányos rendszere
(Cseh)Szlovákia alkotmányos rendszere 131 ják a proporcionális képviseleti elv alapján. Szlovákia egy választási körzetet alkot (1998- ig 4 választási körzet volt). Aktív választójoggal a 18 évet betöltött polgárok rendelkeznek, passzív választójoguk a 21. évüket betöltött állampolgároknak van. A politikai pártoknak és mozgalmaknak 5%-os parlamenti küszöb van megszabva. A két vagy három pártból álló koalícióknak 7%, az ennél is nagyobb tömörüléseknek 10%-ot kell elérniük. A képviselőjelöltlisták nem kötöttek, a választók 4 preferenciális szavazatot adhatnak le. A jelöltlista sorrendje akkor változik, ha a jelöltek valamelyike az adott pártra (mozgalom, koalíció) leadott öszszes szavazatból a preferenciális szavazatok 3%-át megkapta. A képviselői tisztség összeegyeztethetetlen a köztársasági elnök, a bíró, az ügyész, a rendőri testület tagja, az igazságügyi és börtönőrség testületének tagja és a hivatásos katona tisztségével. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa akkor határozatképes, ha képviselőinek többsége jelen van. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa határozata érvényességéhez a jelen levő képviselők többségének szavazata szükséges, ha az alkotmány nem rendelkezik másként. Az alkotmány vagy alkotmánytörvény elfogadásához vagy módosításához és más állammal szembeni hadüzenethez a képviselők legalább háromötödös szavazattöbbsége szükséges (vagyis legalább 90 szavazat). A Szlovák Köztársaság alkotmányos rendjében a népszuverenitás gyakorlásának elsődleges formája a képviselet. A népszavazás (referendum) — mint a közvetlen demokrácia megvalósításának az eszköze — kivételes intézmény, amely a parlamenti hatalomgyakorlás kiegészitésére, annak befolyásolására szolgál. A népszavazás az alkotmány szerint akkor kötelező, ha az állam más államokkal lép kötelékbe vagy ha ilyen kötelékből kilép. A népszavazás határozhat más fontos közérdekű kérdésekről is, ilyen esetben fakultatív jelleggel bír. Az alkotmánybíróság 1998-ban tett értelmezése alapján népszavazással közvetlenül az alkotmány nem módosítható. A referendum hatásköréből az alkotmány taxatív módon kizárja az alapvető jogokat és szabadságokat, az adókat, az elvonásokat és az állami költségvetést. A népszavazást a köztársasági elnök hirdeti ki, ha azt indítvánnyal (petícióval) legalább 350 000 polgár kéri vagy a parlament határozata alapján, mégpedig a polgárok indítványának átvételétől vagy a parlament határozatától számított harminc napon belül. A népszavazás eredménye akkor érvényes, ha a népszavazáson a jogosult választók többsége részt vett, és ha a határozatra a népszavazás résztvevőinek többsége adta le szavazatát. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a népszavazás eredményét csak a hatályba lépésétől számított három év elteltével módosíthatja vagy helyezheti hatályon kívül alkotmánytörvénnyel. Népszavazást ugyanabban az ügyben csak a megtartásától számított három év elteltével lehet megismételni. Szlovákiában eddig több mint féltucatszor került sor népszavazásra, azonban a referendum csupán egy esetben, az 2003-as Európai Unióhoz való csatlakozás esetében volt érvényes. 1997-ben a belügyminiszter meghiúsította a közvetlen elnökválasztással kapcsolatos népszavazást. Az 1999. évi kisebbségi nyelvhasználati törvény parlamenti tárgyalásakor az ellenzék a referendum kiírása érdekében aláírásgyűjtést kezdeményezett, és követelte, hogy a törvénnyel várják meg a népszavazás eredményét. A köztársasági elnök azonban elutasította a népszavazás kiírását, mivel annak tárgya alkotmánysértő volt. A köztársasági elnök ezen döntését az alkotmánybíróság is szentesítette, ugyanis a referendum kezdeményezői kihasználták az alkotmányjogi panasz nyújtotta jogorvoslati lehetőségüket is. A köztársasági elnök intézménye az alkotmányban a kormánnyal közös fejezetben van szabályozva. Ez a szabályozás már értelmezési nézeteltérésekhez vezetett a köztársasági elnök és a kormány viszonyának tekintetében. A köztársasági elnököt az alkotmány mint a Szlovák Köztársaság államfőjét jellemzi. Az alkotmány nem tartalmazza a parlamentáris kormányzati rendszerekben gyakori formulát, mely szerint az államfő a végrehajtó hatalmat a kormány útján gyakorolja, illetve hogy az államfő legtöbb aktusához miniszteri ellenjegyzés szükséges. Ehelyett hatáskörönként vagy hatáskörcsopor-
