Lázár Péter (szerk.): Nagytárkány. II. Nagytárkányi népköltési gyűjtemény (1913-1914) - Lokális és regionális monográfiák 8. (Somorja-Komárom, 2017)
Az 1914-es gyűjtés
360. (81.) 32 Ződ levelű piros retek megérett, A babámmal mint a madár, úgy élek. Meg kell kérni a jóságos Teremtőt, Hogy aggyon egy, hogy aggvon egy igaz szívű szeretőt. Dali, dali, daj, ez a régi baj, Mer’ a kisjány szíve olyan, mint a puha vaj, Könnyen megterem, bent a szerelem, Nem tagadom, kisangyalom, megtörtént velem! 361. (82.) 32 Beteg a szeretőm, nem tanálok orvosságára, Ejviszem gyógyétni a debreczenyi nagy kórházba. Megkérem az orvost külön is, maga is, vigyázzon a babámra, Lehetne még neki is beteg az ő babája! 362. (83.) 33 Édesanyám, çmegyek a csárdába mulatni,119 Fáj a szívem, nem tudok elaludni. Kit szerettem, az a lány mán nem szeret igazán, Azt súgta a fülembe egy kismadár, El kell felejteni, nem szabad szeretni szívemnek gyöngyvirágát. Édes kedves jó anyám, hogyha tudtad vóna tán, Nem szültél mán éngemet a világra! 363. (84.) 33 Kék virággal virágzik a temető, Ritka most a tiszta szívű szerető. Arra kérem a jóságos Teremtőt, Hogy aggyon egy igaz szívű szeretőt! 119 Azonos kezdősorú változata a 298. 140
