Angyal Béla: Kisalföldi tanyák. Gúta és vonzáskörzetének településnéprajza - Lokális és regionális monográfiák 7. (Somorja-Komárom, 2012)
Táj és népesség
megjelenése a 14. század derekától. A mezővárosok lakossága a 15. század végére 500- 600 fő körül mozgott.116 Területünkön a legkorábban 1460-ban Tanyt említik mezővárosként.117 A 14. század elejére a különféle szolgálatú földesúri népekből kialakult az egységes jobbágyság, erről tanúskodik, hogy mikor 1312-ben Csák Máté híve feldúlta az esztergomi érsek Komárom megyei falvait, „jobbágyaitól” adót szedett.118 A korabeli mezőgazdasági termelésről némi képet ad a pápai tizedlajstrom, azon összegek jegyzéke, melyeket az egyházak önálló jövedelemmel rendelkező papjai jövedelmük tizede gyanánt a pápának fizettek. A pápai tized elvben tükrözi a tized alá eső mezőgazdasági termelés értékét és közvetve a termelők számát. Sajnos csak hézagos adatok állnak rendelkezésre az 1332 és 1337 közötti időszakról, valamint sok település adatai hiányoznak. A rendelkezésre álló adatok alapján a legnépesebb Naszvad, az esztergomi érsek birtokainak központja, amely évi átlagban 24 garas, és Anyala, amely 18 garas pápai tizedet fizetett. Szerepel továbbá a jegyzékben Bálványszakállas 12, Egyházasszakállas IIV2 és Tany 7Vb garassal. A Komárom vármegyei települések közül összesen 14 szerepel a jegyzékben évi 9 garas átlaggal, ami országos viszonylatban magasnak mondható.119 Negyed esetében egy évből, az 1332-ben fizetett összegről van adatunk. Ekkor papja 6 garast fizetett a pápának.120 A forrásszegény magyar középkori történetírás, különösen a gazdaságtörténet-írás értékes forrásai az ún. modenai Hipolit-kódexek, amelyeket Estei Hipolit121 esztergomi érsek vagyonkezeléséről vezettek a 15. század végén.122 Az esztergomi érsek 1488-ban 112 helységnek, 14 mezővárosnak és 98 falunak volt földesura. Az egymáshoz közel fekvő kisebb-nagyobb birtoktesteket egy officiális alá rendelték, és az így keletkezett birtokigazgatási egységet officiolátusnak nevezték.123 A termékeny Mátyusföldön, a kódexek adatai alapján, a falvak lakossága szinte kizárólag gabonát termelt, a Komárom megyei Vágközben fekvő falvak nagyobbára halászatból éltek. A 15. századi nagybirtok a feudális járadék három formáját ismerte: a pénzben megszabott földbért (terragium, census), a természetben behajtott ajándékot (munera, pran-116 Fügedi Erik: A középkori Magyarország történeti demográfiájának mai állása. In Fügedi Erik: Kolduló barátok, polgárok, nemesek. Tanulmányok a magyar középkorról. Budapest, 1981, 387-397. p. 117 Oppidum Thany néven. Csánki: i. m. 491. p. 118 Györffy: i. m. 399. p. 119 Györffy: i. m. 400-401. p. 120 Györffy: IV. 340-341. p. 121 Estei Hippolit, olaszul Ippolito d'Este, (1482-1520). Az Este-házból származó ferrarai herceg Mátyás király második feleségének unokaöccse volt. Mátyás király ötévesen nevezte ki őt esztergomi érsekké, a pápa azonban csak egy évvel később hagyta jóvá a kinevezést. 1487 és 1497 között volt esztegomi érsek, székét 1497. decemberében elcserélte az egri püspökségre Bakócz Tamással. 122 A gazdálkodás három évét (1488-1490) Fügedi Erik dolgozta fel részletesen tanulmányában. A kódexek hiányos adatait gyakran ki kellett egészítenie az érsekség 16. században kiadott urbáriumainak, a Liber Sancti Adalberti adataival. Fügedi Erik: Az esztergomi érsekség gazdálkodása a XV. század végén. In Fügedi: Kolduló barátok... 114-237. p. 123 Fügedi szerint az officiolátusok szervezete az eltelt majd száz év alatt nem sokban változott a 16. század végéig. Az officiolátusok legteljesebb jegyzéke a Liber S. Adalberti 1573. évi kötetében maradt fenn. Eszerint a területünkön az esztergomi érsek birtokai (Gúta, Naszvad, Martos, Bálványszakállas) a gutái officiolátusba szerveződtek. Magyar Országos Levéltár, Urbaria et conscriptiones (Urbáriumok és összeírások, a továbbiakban MÓL UetC), jelzete 100 n52 (a). Munkám során az urbáriumok digitalizált változata állt rendelkezésemre, amelyet az Arcanum Adatbázis kft. (a kft.-ről bővebben www.arcanum.hu) merevlemezen jelentetett meg. 31
