Angyal Béla: Kisalföldi tanyák. Gúta és vonzáskörzetének településnéprajza - Lokális és regionális monográfiák 7. (Somorja-Komárom, 2012)
Táj és népesség
Takács Károly említi, hogy a Hommussad tulajdonnév, mely egy elpusztult falut jelölt a Sárközben, szintén vízfolyásra utal. A név előtagja, a hamus vagy hamos a hamis szót rejti, amely vizek nevében nyilvánvalóan azok mesterséges voltára utal. Az utótagjában a szád66 szavunkat fedezhetjük fel, amely nyílás, torkolat jelentésében élt. Területünkön a Hamosad helynév a III. katonai felmérésen egy érnek a neve a naszvadi határban, amely a Csörgő nevű mocsárból ágazott ki és a Vág-Dunába vezetett (III. katonai felmérés 1:25 000). A mesterségesen ásott medret az oklevelek, de a későbbi források is gyakran nevezik ásványnak. Egy ilyen nevezetű vizet 1226-ban említenek, amely Tany, Bogya vidékén biztosította a halastavak vizének be- és kifolyását, és a Millérbe torkollt az Ásványtőnek nevezett területen.67 Egy 1429-ből származó oklevél említ az egykori Gég falu (a mai Martos) határában Gég ásványa (Gegasswanya, Gegazwanya), Maros ásványa (Marosasswanya, Marusaswanya) és Tátos ásványa (Tathossasswanya, Thatusaswanya) nevű halastavakat.68 A harmadik katonai felmérés Naszvad határában egy Vad Ásvány nevű, hosszú eret mutat (III. katonai felmérés 1:25 000), amely a Vág-Duna közelében látható terjedelmes Holt Dunából indult és a Nyitra folyó felé haladt. A térkép alapján nem világos, elérte-e azt, de régebben bizonyára egybefüggő vízrendszert alkottak. Ezt támasztja alá egy 18. század első feléből származó leírás, mely szerint a Rákóczi-szabadságharc idején a kurucok ezen a Vad Ásványon keresztül szállítottak a Csallóközből élelmet Érsekújvárba.69 Valószínűleg a vajas név is mesterséges medret, vízfolyást jelöl, eredete összefügghet a váj igével.70 A már idézett 1429-es gégi oklevél említ Vajas ér (Wayasser, Vayass-Er) „piscina-t”.71 Keszegfalva határában Vajas nevű rétség (Pesty és II. katonai felmérés), Gúta határában pedig Vaj hely (1833-1835-ös térkép) található.72 A Duna Tolna és Baranya megyei szakaszán foknak nevezik a folyók magasabb partjait átvágó medreket, árkokat, vízkapukat, amely itt nagyon elterjedt volt helynévként. Mivel Andrásfalvy az egész ártéri gazdálkodás kulcsát a folyókból történő vízkieresztésben látja, fokgazdálkodásnak is nevezi azt. Takáts Sándor szerint a folyóból kiömlő vizet nevezték foknak.73 Gútán és környékén adatközlőim a folyókba csatlakozó vízlevezető medreket toroknak, magukat a medreket, árkokat folyásnak nevezték. Ezeknek az elnevezéseknek a helyi elterjedését támasztják alá a Duna-mappáció során 1826-ban lejegyzett, a gútai határról készült térképekhez tartozó leírások.74 Ezekben mind a torok, mind a folyás szó 66 A szád tulajdonnévre példák Negyed határából: Tószád, Tószádi kanális, Tószádi erdőföldek. Nagy: i. m. 257. p. 67 Györffy: I. m. 387. p. 68 Knauz Nándor: A Garam-melletti Szent-Benedeki apátság. A templom felszentelésének emlékére. Budapest, 1890, 154-155. p. 69 Dávid Zoltán-T. Polónyi Nóra: Az első magyar nyelvű leíró statisztika. Kovács János: Az esztergomi érsekséget illető jószágoknak Geographico Topografica descripciója 1736-1739. Budapest, 1980, 49. p. 70 Andrásfalvy: i. m. 34-35. p. 71 Knauz: i. m. 155. p. A latin piscina szót a 19. század végén több kutató, fgy Herman Ottó és Knauz Nándor is halászó hely, tanya névvel azonosította, mivel nem tudták elképzelni, hogy az oklevelekben előforduló számos tavak, medrek az ember tudatos munkájának az eredményei. Takáts Sándor, Andrásfalvy Bertalan és mások is rámutatnak, hogy elsősorban mesterséges halastavakról van szó ebben az esetben. Lásd az 55. sz. jegyzetet és Andrásfalvy: i. m. 17. p. 72 EPL Térképtári 95. 73 A kutatás, a terepmunka során számos alkalommal rákérdeztem erre a névre, fogalomra, illetve a folyókből vízkivezetést megvalósító mesterséges meder elnevezésére, de a fok szó az adatközlőimnél soha nem merült fel ilyen, vízgazdálkodási, terminológiai értelemben. Egy adatközlő hozta csupán összefüggésbe a vizekkel: „ahol két víz öszefolyott, ott keletkezett egy kiszögellés, azt nevezték foknak." 22