Angyal Béla: Kisalföldi tanyák. Gúta és vonzáskörzetének településnéprajza - Lokális és regionális monográfiák 7. (Somorja-Komárom, 2012)
Táj és népesség
előfordul, ahogy azok szerepének és működésének magyarázata is: „A Dögös/ Legelő minthogy nagyon lapos vizit Kis Duna és Vág torkából [itt a nagyszigeti részen kanyargó, Kis-Dunából kiágazó, a térképen is feltűntetett, Kis-Duna érről, valamint a Vágból kiszakadó Kis-Vágról van szó - A. B.] szokta meritni, szintúgy Derég nevezetű laposból is, a mellybe Vág vizének Áradás(a)kor Peredrül is vizek jönnek ha felső szomszéd Falukba (a mi gyakran történőik) töltések ki szakadnak; 's úgy akkor egyszersmind az úgy nevezet nagy Gyurka folyása által, az Aszódi Ér, és ebből a Szigetbe lévő sok Rétek is béborittatnak.”74 75 A Nagy Gyurka folyásának nevezett, térképen is feltüntetett meder kötötte össze az Aszód erét a Derék nevű lapossal. Pesty gyűjteményében vidékünkről egyetlen adat van a Fok helynévre: „Tőröm, nádas; ennek folytatása Bikásnak vagy Misnyálónak76 vagy Foknak is neveztetik; ezek is nádas ér, részint mocsár volt előbb s azért tán inkább Békás lehetett neve valaha" (Keszegfalva). A Misnyáló fok és a Dudvág szerepét a Duna áradása esetén pontosan leírja a Duna-mappációt végző mérnök. Fokokként működtek, ezek szolgálták az áradó víz szétvezetését az ártérbe, illetve az apadó víz visszavezetését a folyóba. „Ezen a’ Táblán [térképszelvényen - A. B.j látzató Dód vág és Misnválló fok erek mind a’ kettő, de kivált a Misnyálló foknak partjai töredékenyek. Ezen két erek mellyebbek, a' reductionalis viz állapotnál 7, 8, 9 lábbal, és egy folyó vizet formálnak: mikor a’ Duna árad, akkor a’ Dunából ezen a’ két éren a’ viz sebessen ki folyik a’ Tájjékra, és Csallóköznek az alsó része többnyire ezek által öntődik meg; mikor pedig apad a’ Duna akkor ismét ezen a’ két éren a laposokból a’ viz sebesebben, vagy lassabban folyik a' Dunába, a’ mint tudniillik nagyobbat, vagy kevesebbet apad, innen ez a két ér az utolsó esetben a' hely színén első látással folyó viznek látzik.”77 A vízszabályozások során a vidék életében jelentős lépés volt, mikor a Dudvág torkolatát Keszegfalva mellett 1856-ban egy zsilippel zárták el. A fokokkal kapcsolatban meg kell említeni a Dunából Kiskeszi mellett kiszakadó Keszi fokot, amelyen keresztül Alsó-Csallóköz déli részén, a folyó és a központi hátság között fekvő terület jelentős része árasztódott el áradások idején, illetve amely visszavezette a vizet apadáskor. A Duna-mappáció során készült térképlapon jól kivehető ez a vízfolyás, amely Nagykeszi falutól a Nemesócsa és Tany községekig kiterjedő vizenyős területet táplálta. A 19. század elején azonban már itt is történtek kísérletek az elzárására. “...Ghyczy, kettő pedig, Ferencz tudni illik az Alispány, és fija Ráfael főbíró, elkezdte 1817-ben azt a’ tervet létesíteni, hogy mind a’ két Duna part feltöltvén, zsilipes csatornák fognak készítetni. így záratott el a’ Keszi fok, hol a' Duna leginkább szokott kiömleni..."78 Az állóvizek vonatkozásában az Árpád-kori oklevelek elsősorban halastavakat, halászó vizeket említenek. Ekel határában 20, Szakállas környékén a Vág két partján 30 állóvíz nevét őrizték meg.79 Ezeket csatornák, erek kötötték össze és látták el a folyókból friss víz74 A Duna-mappáció során a mérnökök feljegyzéseket is készítettek. A vízépítő mérnökök kéziratos feljegyzései és dokumentációs segédletei igen fontos forrást jelenthetnek a kutatók számára. A bennük található leírások kiegészítik a térképeken is rögzített adatokat, fontos információkat tudunk meg a térképek készítőiről, a munka körülményeiről, valamint a felmért területek művelési módjáról. 75 Dunna-mappáció DVD Pécs. A leírás jelzete a DVD-n §ll_145 76 A középkori oklevelekben Bálványszakállas környékén említenek egy Muzsnaló nevű halastavat, valószínűleg erre utal a Misnyáló helynév. Györffy: i. m. 388. p. 77 Dunna-mappáció DVD Pécs. A leírás jelzete a DVD-n §ll_228. 78 Holéczy Mihály: Az Aranykert. Tudományos Gyűjtemény, 1837. Xldik kötet. 3-16. p. 79 Györffy: i. m. 387-388. p. 23
