Angyal Béla: Kisalföldi tanyák. Gúta és vonzáskörzetének településnéprajza - Lokális és regionális monográfiák 7. (Somorja-Komárom, 2012)
Táj és népesség
Millér Pozsony megyéből kanyargóit elő, a vizsgált terület nyugati határán folyt (Ekecs és Ekel, Pesty), és valahol Csicsó és Füss között ömlött a Dunába. Aszód erét az oklevelek úgy említik, mint olyan folyóvizet, amely a mai Kis-Duna medrének a közelében folyt.48 A történeti földrajz kutatói vele kapcsolatban Aszódpusztát emlegetik, amely Ekecs határában található. Azonban maga az Aszód-ér szintén jól kivehető a Kis-Duna bal partján is, Gúta határában, a nagyszigeti részen. Ezen a néven jelölik a katonai felméréseken és számos kéziratos térképen is. Bizonyára ennek folyását is kettémetszette a Kis-Duna Aszódpuszta térségében, majd a folyó bal partján hosszan halad tovább először észak felé, egy éles kanyar után dél-délkeletnek fordul, ezután párhuzamosan fut a Kis-Dunával, és pár kilométerre a város fölött egyesül vele. A tulajdonnév az aszó szóból keletkezett, amely eredetileg száraz völgyet, időszakos vízfolyást jelentett.49 Az Aszód említett éles kanyarja közelében, annak mindkét partján jönnek létre a 18. században a gútaiak állattartó szállásai Seregakol néven (III. katonai felmérés 1:75 000). A LábánróI, az egykori Vágköz egyik legjelentősebb folyójárói, amely Gúta határán folyt, azt írták: „a Dunából kiszakadó vízmeder”.50 Az egykori meder egy része még jól látható a 19. század végi katonai felvételen, Lábány ereként jelölve Keszegfalva határában (III. katonai felmérés 1:75 000). A Tőröm folyása Bogya közelében indult és vezetett Bálványszakállas, illetve Megyercs irányába. Érthető tehát, hogy helynévként több község határában is felbukkan (Bálványszakállas szabályrendelete 1587-ből, Keszegfalva Pesty, 1941-es katonai felmérés 1:50 000 Tany határában). Mihály víz egy apácaszakállasi birtokvitában fordul elő, egykor a Dudvág és az Aszód között folyt.51 Ekecs határában már Pesty gyűjteményében is előfordul, és a 19. század végi térkép (III. katonai felmérés 1:75 000) az Aszód ere és a Kis-Duna közelében Mihály ere néven tünteti föl. Igiz vizet Megyercs és Bálványszakállas határán említik az oklevelek,52 ez az Égés és az Égés eleje helynévvel azonosítható (Megyercs, Pesty). További folyóvizek, amelyek az oklevelekben előfordulnak és a helynevekben tovább éltek, a Lelesz, Dorostya és a Tótő (Ekel, Pesty), valamint az Állószeg (Megyercs, Pesty). Az 1268-ban kelt oklevél említi Ekecsnél az Örvény nevű halászó helyet, Lakszakállas és Bogya belső részén a Zsemlyékes mocsarat.53 Ezek ma is élő helynevek, létező vizes területek. Pesty helynévgyűjteményében még folyóvízként, vagy már eliszaposodó, megszűnőben lévő, nádas mederként szerepelnek a következők: Folyó (Apácaszakállas, Ekecs), Sebes ér (Apácaszakállas), Elő ér, Széles ér, Szartos ere (Ekel, Megyercs), Nagy ér (Keszegfalva), Sáros ér (Negyed, Nemesócsa). Az eddig felsorolt folyóvizek azonban korántsem merítik ki a sok vízágat, melyek előfordulnak más forrásokban, térképeken a vizsgált területen. Ág a neve a nagyobb mederből, a fő folyásból kiágazó vízfolyásnak, mellékágnak („Pál ága, mellya Dorostyába foly." [Ekel, Pesty]). 48 Györffy: i. m. 386. p. 49 Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest, 1983, 65. p. 50 Györffy: i. m. 386. p. 51 Györffy: i. m. 388. p., 453. p. 52 Ortvay: i. m. II. kötet 423. p. Györffy: i. m. 388. p. 53 Györffy: i. m. 387. p. 19
